Kammermann Csaba, az MKDSZ önkormányzati képviselője szerint a vállalkozónak legalább 262 millió forint plusz áfát, vagyis több mint 300 milliót kellene fizetnie az ingatlanért, ugyanis Klapka 1995-től nem fizetett bérleti díjat, amely ma kamatokkal együtt már 150 millió forintra rúg. A képviselő elmondta, hogy 1995-ben kötött az önkormányzat a vállalkozóval bérleti szerződést, amelyben kikötötte: az épület felújításához anyagilag nem kíván hozzájárulni. Miután a felújítás befejeződött, az önkormányzat küldeni kezdte a bérleti díjról szóló számlákat, amelyeket Klapka nem fizetett ki, mondván, hogy „lelakja” az ingatlanba fektetett pénzt.
Klapka György a Napi Gazdaságnak elmondta, hogy megállapodást kötött a képviselő-testülettel, amelyben sikerült a felújítási összeget bérleti díjként elismertetnie. A vállalkozó saját állítása szerint az elmúlt években összesen 80 millió forintot fordított az egykor sütödeként működő épületegyüttesre.
Kammermann szerint „sántít” az ügy, mivel a képviselők a mai napig sem tekinthetnek be a nyolc éve kötött szerződésbe. A megállapodás megkötése után egy évvel a helyhatóság egyoldalúan felbontotta a bérleti megállapodást. Ezt követően négy éven keresztül vitatkozott az önkormányzat és Klapka György. A vállalkozó, mint mondta, készséggel elismerte volna a lakbérfizetési kötelezettségét, de akkor az önkormányzatnak is ki kellett volna fizetnie a felújítási összeget, amiből azonban az csak 2,9 millió forintot ismert el. A vita 2000-ben a bíróságra került és egy köztes bírói döntés szerint Klapkát megillette volna a felújításért járó pénz.
Később arról folytatódott a per, hogy mekkora összegről is van szó valójában. Gegesy Ferenc polgármester elmondta, hogy az immár négy éve húzódó jogi vita valójában nem vezetett volna sehová – Klapka szerint viszont neki állt a zászló. Ezért – mondta a polgármester – jobbnak látták megegyezni és kölcsönösen elismerni egymás költségeit. A megállapodás szerint Klapka fizet, de megkapja cserébe az időközben 134 millió forintra becsült ingatlant, amely a vásárcsarnoktól néhány háztömbnyire áll. Gegesy szerint sok választásuk nem volt, és bár egy objektummal szegényebbek lettek, hozzájutottak 100 millió forinthoz.
Kammermann szerint több kérdés is nyitva maradt az üggyel kapcsolatban. Miért nem próbálta az önkormányzat például magasabb áron értékesíteni az ingatlant.
Forrás: Napi Gazdaság
Magyarország felajánlotta segítségét az égési sérültek ellátásában a svájci tűzeset után















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!