Harminckét éve nyílt meg Stockholmban „Ember és bioszféra” címmel az ENSZ környezetvédelmi világkonferenciája. A rendezvényen június 5-ét nemzetközi környezetvédelmi világnappá nyilvánították. Az MNO a világnap alkalmából feltette a kérdést a hazai a környezetvédőknek: hogyan vélekednek a jelenlegi hazai helyzetről.
Hervatag költségvetés, betartatlan törvények
– A jogi szabályozás megfelelő és EU-kompatibilis, így elvileg minden rendben van – ám a döntéshozók, az állampolgárok nem élnek a jogszabályok adta lehetőségekkel, kötelezettségekkel – mondta Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője. Példaként említette: előfordul, hogy egyes ipari létesítmények károsanyag-kibocsátása lényegesen meghaladja az előírt határértéket, ám a kötelező méréseknél érdekes módon mindent rendben találnak, ugyanis a vezetőség tisztában van azzal, mikor történik az ellenőrzés. – Ez igen gyakori probléma, a tanácsadó irodában nap mint nap találkozunk vele – hangsúlyozta Lenkei, hozzátéve: vannak persze olyan cégek is, amelyek valóban arra törekednek, hogy ne szennyezzék a környezetet, ám igen kevesen. Így a levegőtisztaság-védelemmel komoly gondok vannak.
– Ugyanez vonatkozik a természetvédelemre is – mondta a szakember. – A törvény kiemelkedően jó, ám igencsak hadilábon állunk a betartatásával. Az M5-öst védett növények közt vezetik, s lakóparkot építenek többmilliárd forint értékű védett réten – mert ott „csak” a növények védettek, maga a terület nem. Hiába a törvény, ha behajthatatlan, ha a hatóság nem mer kiállni, mivel politikai, gazdasági érdekek állnak a háttérben – vélekedett Lenkei Péter, aki szerint a környezetvédelmi hatóságnak és a rendőrségnek együtt kellene fellépnie a környezetkárosítók ellen. – Magyarországon hiányoznak a környezetvédelmi szakjogászok, s a rendőrség sem kap ilyen jellegű képzést. Így igen kevés az olyan ügy, ahol ténylegesen a törvény szava dönt. Ugyanakkor vannak eredmények is: például a Zengő esetében, ahol a civil összefogásnak köszönhetően mégsem kezdődött meg a radarállomás építése. Csakhogy az ilyen akciók hatalmas energiát emésztenek fel. Úgy gondolom, nem kellene összehozni számos civil szervezetet és több száz embert ahhoz, hogy egy apró környezetvédelmi probléma megoldódjon; elég kellene hogy legyen egy jelzés a szakhatósághoz – tette hozzá. A tanácsadó iroda vezetője megemlítette a sztrádaépítéseket is. – Magyarországon 30–40 évvel ezelőtti módszerekkel verik végig az autópályákat, úgy, hogy az alapvető hatástanulmányok is hiányoznak. Ráadásul milliárdokat költenek egy olyan dologra, aminek a gazdasági haszna nem bizonyított – hangsúlyozta Lenkei Péter.
– A környezetvédelmi tárca hazánkban az utolsó helyen kullog; e minisztériumnak a leghervatagabb a költségvetése. A forrás-, s az ebből következő létszámhiánynak köszönhetően a szakhivataloknál irattúltengés van, így hiába a felkészültség, hiába próbálnak körültekintően dönteni, túl sok az ügy, és túl kevés az ember. Folyamatosak a létszámleépítések, ami azzal a veszéllyel jár, hogy az uniós csatlakozás miatt növekvő mennyiségű feladatot nem képesek ellátni. Az átszervezések több hónapra lebénítják a szervezeteket, s a szakemberek nem tudnak hosszú távon gondolkodni – írta le a hazai helyzetet Lenkei. Jelezte: az állampolgárokat sem nevelik környezettudatos gondolkodásra. – Ha Magyarországon kiderül egy termékről, hogy rendkívül környezetszennyező módon gyártják, az emberek továbbra is megveszik. Európa nyugati részein ez nem így van. Csakhogy nálunk az ilyen vonatkozású információ nem jut el az emberekhez, és sajnos legtöbbjüket nem is érdekli – tette hozzá.
A negatív mintákat ne vegyük át
– A csatlakozásnak vannak pozitív vonatkozásai a hazai természetvédelem tekintetében, ám az EU környezetpolitikája sem tudja megoldani azt a problémát, hogy a gazdasági növekedés ne növelje a környezeti terhelést – hangsúlyozta Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke. – A környezet veszélyeztetettsége nőni fog, így ennek ellensúlyozására minden ágazati politikában érvényesíteni kell a környezetvédelmi szempontokat. Erre jó eszköz lehet Magyarország fenntartható fejlődési startégiájának elkészítése, amit a kormány ez év végéig vállalt. Csakhogy ez jelenleg sehogy sem áll, illetve az előkészületi fázisban van – tette hozzá Farkas István. Mint mondta: várják, mikor kezdődik meg a társadalmi vita.
A környezetvédő a problémák közé sorolta, hogy az autópálya-építések területén leegyszerűsítették az engedélyezési eljárásokat, illetve azt, hogy a szemétlerakók menti védőtávolságot egy kilométerről ötszázra kívánják csökkenteni. – Ennek oka, hogy a létesítendő regionális lerakók esetében kevesebb helyszín jöhet szóba, ha marad az egy kilométeres távolság – magyarázta.
– Magyarország átlagon felül áll a biodiverzitás tekintetében. Csakhogy ezt az agglomerációs terjeszkedés és a védett területek közti kapcsolat megszakadása is veszélyezteti – hangsúlyozta a szakember. Mint mondta, a zöldmezős beruházások és az autópálya-építés révén csökkennek az egyes területek kölcsönhatásai. – Ezeket az infrastrukturális mintákat nem kellene átvennünk az egyes tagországoktól – tette hozzá.
Egyre több lesz a szemét
Nagy Tamás, a Hulladék Munkaszövetség (HuMusz) munkatársa szintén a törvényi szabályozás alkalmazásának hiányát említette negatívumként. – A kommunális hulladék esetében nem érvényesülnek azok a megelőzési törekvések, amelyeket a hulladéktörvény megfogalmaz. A csomagolóanyagoknak köszönhetően évente 2–3 százalékkal nő a szilárd hulladék mennyisége. A zöld szervezetek már többször megfogalmazták tiltakozásukat, és hatékony hulladékmegelőzési programot követeltek – mondta Nagy Tamás, hozzátéve: szervezetük szeptemberben kezd hozzá egy nemzeti megelőzési koncepció kidolgozásához, mely konkrét intézkedéseket fogalmaz meg a háztartási hulladék csökkentésére. – Elsősorban az emberek viselkedési kultúráján kell változtatni, illetve be kell vezetni az újrahasználati rendszert – fogalmazott Nagy Tamás, aki negatív példaként említette a hazai szabadtéri rendezvényeket, az eldobható műanyag evőeszközzel, tányérral, a rengeteg szeméttel.
– Jelenleg egymillió ember háztartásának közelében működik a szelektív hulladékgyűjtés. Ennek teljes körű megvalósítása kiemelten fontos, de csak akkor, ha a szemét hazai hasznosítása is megoldott – hangsúlyozta a környezetvédő. Mint említette, jelenleg az üveghulladékot Csehországa és Lengyelországba szállítják, míg a PET-palackokat Kínába. – A szelektív hulladékgyűjtésnek akkor van értelme, ha az ebből adódó környezetterhelés kisebb, mint a hagyományosan kezelt hulladékoké. Csakhogy a több ezer kilométeres szállítás igen jelentős környezetterhelést jelent, és megkérdőjelezi a szelektív gyűjtés értelmét, és a járulékos előnyök – mint például a munkahelyteremtés – sem valósulnak meg – fűzte hozzá. Mint mondta: minden országnak saját magának kell rendelkeznie azzal a kapacitással, amellyel a különféle típusú (ipari, kommunális, veszélyes) hulladékok ártalmatlaníthatók, feldolgozhatók.
– Az EU-tagállamokhoz képest a legnagyobb lemaradásunk az illegális hulladéklerakás területén van. Sürgős és hathatós fejlesztésre van szükség. Egyre nagyobb pénzek mennek el az illegális lerakók felmérése és felszámolására, holott a megelőzés sokkal hasznosabb és olcsóbb volna – hangsúlyozta a környezetvédő, aki szerint az önkormányzatoknak lehetőséget kellene biztosítani a kisebb mennyiségű építési törmelék, zöld hulladék elhelyezésére a kommunális szolgáltatások keretein belül, így a sitt nem a falu végi csalitosban végezné. – A szankcionálást és az ellenőrzést is komolyabban kell venni, a környezeti neveléssel egyetemben – tette hozzá.
– A csatlakozásnak köszönhetően pozitív változások várhatók a következő években az illegális lerakók felszámolása és az újrahasznosítás terén. Ezzel együtt nem vagyunk derűlátóak a mennyiségi csökkenés tekintetében, ugyanis ez nem várható. A kezelés korszerűsödni fog, magasabbak lesznek a hasznosítási arányok, ám a hulladékok okozta összeterhelés nem – hangsúlyozta Nagy Tamás.
Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Kigyulladt lakóházban robbant fel két gázpalack
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!