Irak eldöntött kérdés volt

Amerika politikája az erőviszonyokra, nem a törvényességre épít, az iraki háborút még Bush megválasztása előtt eldöntötték. A szélsőséges pentagoni vezetők már ekkor szorgalmazták Szaddam Huszein hatalmának megdöntését – állítja Soros György.

– Nem a törvényesség, hanem az erőviszonyok határozzák meg a nemzetközi kapcsolatokat – ezt vallják a Bush kormány külpolitikáját irányító Dick Cheney republikánus alelnök és a köré csoportosuló szélsőséges pentagoni vezetők – állítja Soros György magyar származású amerikai befektető a Ziua című romániai napilapnak adott interjúban. Ezen logika szerint, mivel Amerika a világ legerősebb nemzete, erejét meg is kell mutatnia – folytatja Soros az elméletet, aki szerint ez a csoportosulás Szaddam Huszein hatalmának megdöntését már Bush megválasztása előtt szorgalmazta, majd a szeptember 11-i támadás után megnyerték az elnököt is az ügynek. A közismerten Bush-ellenes milliárdos azt állítja, hogy a republikánusok ideológusai az iraki elnök eltávolítását eldöntött kérdésként kezelték, nekik épp kapóra jött a terrorizmusellenes harc.

Kifejtette, amíg Afganisztán lerohanását az Al-Kaida támogatásával vádolt tálibok elleni harccal indokolhatták, addig az iraki tömegpusztító fegyverek, majd később Irak Al-Kaida támogatásának vádja nem állta meg a helyét. A huszeini diktatúra megdöntésével indokolt irakellenes támadást a befektető több mint csúsztatásnak minősítette mondván, ha Amerikának valóban fontos volna az iraki nép, nem csak a Olajipari Minisztérium épületét
védenék, hanem a múzeumokat, kórházakat is.

Amerika bajban van, hiszen sajnos, mára az amerikaiak áldozatokból elkövetők lettek – állítja a magyar származású befektető. Mára a terrorizmusellenes háború több ártatlan áldozatot követelt mint a 2001 szeptember 11-i támadás, ezt azonban Amerikában, mivel nem saját állampolgárok, nem ismerik el.

Állítása szerint a baj ott kezdődött, amikor az elnök a terrorizmus ellen szó szerint háborút indított. Szerinte a katonai ügyészi felügyelet beszüntetése a foglyok kihallgatásánál, valamint a Vörös Kereszt alkalmazottainak 2002 óta tartó visszaélésekről szóló jelentések elhallgatása bizonyítékul szolgál arra, hogy az Abu Graib börtönben történt visszaélések nem kivételes, hanem az amerikai hatalom által megtűrt, sőt ösztönzött gyakorlat. Az amerikai közvélemény hozzáállása a Wall Street befektetőinél is tapasztalható. Tavaly egy informális felmérés kapcsán kiderült: a befektetők elfogadhatónak tartották a kínzásos vallatást a terrorizmusellenes harcban. „Csak ne tudjanak róla: ez volt az általános hozzáállás” – állítja Soros.

Szeptember 11. óta az amerikaiak megtanultak közösen félni, ezt az összetartó erőt saját céljainak érdekében használja ki a Bush kormány, de a rettegés nem jó tanácsadó, mert a terroristáknak kedvez – foglalja össze Soros György. Szerinte Amerikának felül kell vizsgálnia a világhoz való viszonyát, mert a tévedhetetelenségbe vetett hite önmagára is
veszélyes – mondta végezetül.