Kevés a megújuló energia

Az EU igen keményen bírálja hazánkat, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) pedig a megújuló energia háttérbe szorulására figyelmeztet. Magyarországon nincs koordinált nemzeti program a megújuló energiaforrások elterjesztésére, előnytelen a befektetői környezet.

Az Európai Bizottság (EB) energetikai igazgatóságának legfrissebb felmérése szerint annak ellenére, hogy hazánknak nincs összefogott nemzeti programja a megújuló energiaforrások elterjesztésére, némi vigaszt jelent, hogy a különböző pénzügyi források rendelkezésre állnak ehhez. Mindezek tájékozatlanságra utalnak az Európai Unió részéről – véli a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM). A tárca szerint jelenleg is folyik többek között egy a megújuló energiaforrásokról szóló stratégia kidolgozása, amely várhatóan a nyár végére, az ősz elejére már a kormány elé kerül. Abban viszont igazat adnak az EB-nek, hogy az érintett tárcáknak nincs elégséges forrásuk a programok végrehajtására, s emellett nehéz a pénzügyi egyeztetés a problémával foglalkozó minisztériumok között.

A jelentés szerint Magyarországnak igen jó kilátásai vannak a biomassza-, a napenergia-, a geotermikus- és a szélenergia-beruházások területén, bár eddig a gazdasági környezet nem kedvezett túlságosan a beruházásoknak. Hazánkban jelenleg a megújuló energiaforrások az energiatermelésen belül alig 3,6 százalékot, míg a villamosenergia-termelésen belül 0,6 százalékot tesznek ki. A legjelentősebb jelenleg használt megújuló energia a vízenergia. A három legnagyobb magyarországi vízi erőmű összesített teljesítménye 43,8 megawatt, éves kapacitásuk pedig 200 gigawatt-óra körül alakul.

A megújuló energia világszerte egyre inkább felértékelődik, mivel kulcsszerepet játszhat a világ energiaellátásának diverzifikálásában. Ez különösen a mostanihoz hasonló időszakban válik nyilvánvalónak, amikor tartósan magas az olajár. Ehhez azonban a kormányoknak az eddiginél többet kellene költeniük az ilyen energiaforrások kutatására és fejlesztésére – áll a 26 országot tömörítő Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) tanulmányában.

A szervezet a fő problémát abban látja, hogy az olajsokkok elmúltával háttérbe szorul az ilyen erőművek fejlesztése. Paradox módon míg 1970-ben a megújuló energiából a teljes hazai áramszükséglet 24 százaléka százaléka származott, 2001-ben csupán 15 százaléka. Ezzel párhuzamosan az energiakutatásra fordított összeg – a megújuló energiával együtt – 1981-ben 16 milliárd dollárral tetőzött, majd 1987-re felére esett vissza. Az energiakutatásra – és fejlesztésre – fordított teljes összegből eközben a megújuló forrásokra eső rész az 1974-1986 között mért 8,4 százalékról 1987-2002 között 7,7 százalékra zsugorodott.

Forrás: Napi Gazdaság