A hét meccsből álló sorozatot a tampaiak kezdték jobban, hiszen az első mérkőzést megnyerték, de utána a Calgary Flames egyenlített, és összesítésben elhúzott 3:2-re. A fordulópont a hatodik meccs volt, ahol a Lightning idegenben, fantasztikus mérkőzésen a második hosszabbításban ütött góllal nyert, és kikényszerítette a mindent eldöntő, hazai pályán esedékes hetedik mérkőzést,amelyen aztán az őrületig felhergelt szurkolók buzdítása mellett a babaarcú Ruszlan Fedotyenko két góljával 2-1-re nyertek és a 40 éves, Kanadában született Dave Andreychuk csapatkapitány – aki csak 2001-ben érkezett a csapathoz nyugdíj előtti levezetésként egy évre, de utána kétszer is hosszabbított – örömmámorban emelte magasba a 15 és fél kilós kupát. Ő sokat várt erre a pillanatra, hiszen 29 éven keresztül kergette a pakkot, és 1758 mérkőzéssel a háta mögött tette fel a koronát a pályafutására.
Fedotyenko mellett a döntő fő hőse honfitársa, a kapus Nyikolaj Habibulin volt, aki pillangóként repkedett a hálója előtt, csak az utolsó percekben 16 erős lövést fogott, és számtalan jó kimozdulása volt.
A most Stanley Kupát nyert tampai csapat múltja alig egy tucat esztendőre nyúlik vissza. 1992-ben egy álmodozó üzletember, Bill Davidson gondolt egy nagyot, és a volt Szovjetunió országaiból Észak-Amerikába vágyó számtalan jégkorong játékosra számítva csapatot alapított. Megnyerte az ügynek a kissé hitetlenkedő barátját, Jay Feastert, és szerződtették a tapasztalt, de nem különösen híres edzőt, John Tortorellát.
A csapat az első pillanattól kezdve a viccek célpontja lett az NHL-ben. Kevesen hitték, hogy a télen-nyáron meleg éghajlatú államban sikerülhet az emberekkel megszerettetni ezt a sportágat, és a nézőszámmal járó bevétel nyereségessé teheti a vállalkozást. Az orosz, ukrán, cseh játékosok sem özönlöttek Floridába, inkább a nevesebb kanadai vagy az északi határ melletti városok csapataihoz írtak alá. A nyári holtszezonban visszatérő téma volt a sajtóban a floridai jégkorongosokon való gúnyolódás. Akkor senki sem hitte, hogy még eljöhet az idő, mikor a tampai hoki- csarnokba 22 717 fizető néző ül be, és a felső sorokba szóló, drága, 105 dolláros jegyekért 800-1000 dollárt is örömmel fizet valaki, s hogy a kiszorult szurkolók az utcai óriásvetítők alatt arról panaszkodnak, hogy ennek ellenére senki sem akarta eladni a jegyét.
Aztán sokak meglepetésére Feaster két évvel ezelőtt megvette Fedotyenkót, az átlagos képességűnek titulált orosz játékost. Csóválták is a fejüket a könyvelési osztály dolgozói, nagyon soknak találták az érte adott pénzt, mert azelőtt nem sokkal fizettek többet egy igazi világsztárért, a kapus Habibulinért. A vezetők rendszeresen Kanadába is jártak játékost keresni, így a mostani bajnokcsapat 14 játékosa kanadai nemzetiségű, de nem biztos, hogy ez most meg tudja vigasztalni a Calgaryban élő Flames-szurkolókat…
A kupát Lord Stanleyről nevezték el, aki a kanadai Dominion Hockey Clubnak vette 1892-ben 10 guinea-ért, (ma kb. 50 dollárnyi összegért), és először a következő évben a Montreal Amateur Athletic Association kapta meg. Legtöbbször, 23 alkalommal a Montreal Canadiens nyerte, 13 győzelemmel a Toronto a második. Négy, egymás utáni kupasikerrel (1980-83) a New York Islander is említést érdemel.
A világon egyedülálló hagyományként a kupagyőztes csapat játékosai, vezetői hazavihetik 24 órára az óriási serleget, amely csak ősszel kerül vissza a győztes csapat klubházába, ahol a következő szezon kezdetéig látható.
időjárás
Napsütés várható az év utolsó napjain
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!