Néppárti többség az Európai Parlamentben

A jobboldali, konzervatív szervezeteket tömörítő Európai Néppárt megtartotta többségét az Európai Parlamentben. A mostani európai parlamenti választosokon minden eddiginél alacsonyabb volt a részvételi arány, ám szinte valamennyi országban ellenzéki győzelem született.

A mostani összeurópai 45 százalékos részvételi arány elmarad a legutóbbi EP-választásokétól, amely akkor 49,9 százalék volt. Az új tagállamokra szintén jellemző volt az érdektelenség, az uniós átlagnál is alacsonyabb, 28 százalékos volt a részvételi arány. A legkisebb érdeklődés Lengyelországban kísérte a választást, ahol a polgárok 15,4 százaléka adta le voksát, a legnagyobb arány ugyanakkor Máltán volt, ahol a választópolgárok 82 százaléka szavazott. Szinte valamennyi tagországban ellenzéki győzelem született.

Németországban fölényesen győztek az ellenzéki konzervatívok 45 százalékkal, a szociáldemokraták pedig az egyik legrosszabb háború utáni eredményüket érték el 21 százalékkal. Csehországban is az ellenzéki Polgári Demokrata Párt (ODS) ünnepelhetett, a szavazatok 31 százalékát szerezte meg. Az európai kormánypártok közül a legnagyobb bukást Tony Blair Munkáspártja könyvelheti el. Nagy-Britanniában a brit EU-tagság feladását nyíltan hirdető Függetlenségi Párt (UKIP) a szavazatok 18 százalékát szerezte meg és így harmadik helyen végzett.

Görögországban a kormányzó konzervatívok győztek, a Kosztasz Karamanlisz kormányfő vezette Új Demokrácia a szavazatok 42, 5 százalékát szerezte meg, míg az ellenzéki Pánhellén Szocialista Mozgalom a voksok 35 százalékát kapta. Ausztriában szoros eredmény született, az ellenzéki szociáldemokraták a szavazatok 33,4 százalékát szerezték meg, így hét képviselőt küldhetnek az Európai Parlamentbe. A Wolfgang Schüssel kancellár vezette kereszténydemokrata Osztrák Néppárt (ÖVP) a voksok 32, 7 százalékával hat mandátumot tudhat magáénak.

Olaszországban a baloldali Olajfa Szövetség kapta a szavazatok 31,3 százalékát, míg Silvio Berlusconi miniszterelnök pártjára, a Forza Italiára csak 21 százalék szavazott. Svédországban a választópolgárok 34,4 százalékos részvételi aránya nagyfokú érdektelenséget mutat. Az első helyen a szociáldemokraták végeztek 26,1 százalékkal, a második a kommunista párt lett 12,9 százalékkal. Franciaországban szintén az ellenzék győzött, igaz itt a szocialisták, 30 százalékkal, ezzel 30 mandátumra tesznek szert. Jacques Chirac államfő pártja, a Nép Mozgalom Uniója (UMP) a szavazatok 17 százalékát kapta, ami 17 mandátumot jelent. A másik jobbközép párt, az UDF 12 százalékot kapott, ez 11 mandátumot jelent számára. A Jobboldali Mozgalom Franciaországért 7,5 százalékot nyert, ami 5 képviselői helyet jelent. A voksok 10 százalékára tett szert a szélsőjobboldali Nemzeti Front (6 mandátum). A zöldek 7 százalékot (4 mandátum), a kommunista párt 5,5 százalékot (2 mandátum) kapott.

Portugáliában, Spanyolországban a szocialisták nyertek, Szlovákiában a Demokratikus Néppárt, Szlovéniában az Új Szlovénia-Keresztény Néppárt, Luxemburgban a Keresztény Szocialista Néppárt, Litvániában a baloldali Munka Párt, Lettországban a Haza és Szabadság Konzervatív Szövetség, Lengyelországban a néppárti Állampolgári Platform, Hollandiában a Kereszténydemokrata Tömörülés, Finnországban a néppárti Nemzeti Koalíció Pártja, Észtországban és Dániában a Szociáldemokrata Párt, Cipruson a kommunista Dolgozó Nép Haladó Pártja, Írországban a néppárti Fianna Fail, Máltán a Máltai Munkáspárt győzött, vagyis itt is csökkent a kormánypártok támogatottsága. Belgiumban a vallon szocialisták és a flamand szélsőjobboldal tört előre. A vallon szocialista párt 37 százalékot szerzett meg, Flandriában pedig a kormánypártokat maga mögé szorítva a második legerősebb párt lett a szélsőjobboldali Vlaams Blok.