Seprűt Draskovicsnak

Seprűt kapott Draskovics Tibor, az Európai Beruházási Bank luxemburgi közgyűlésére érkezőkkel egyetemben. A takarítóeszközt egy most induló civil kampány keretében osztogatták. Az akció célja, hogy az EIB - mely több magyarországi projektet is támogat - tegye átláthatóbbá, környezettudatosabbá működését.

Európa számos országából érkező civil aktivisták seprűket adományoztak az Európai Beruházási Bank (EIB) luxemburgi éves közgyűlésére érkezőknek – köztük Draskovics Tibornak -, hogy takarítsák el az EIB szemetét és kezdjenek hozzá a reformokhoz a nagyhatalmú, de sok titokkal övezett intézménynél – tudósít a Magyar Természetvédők Szövetsége. Az EIB ma, a bővítés utáni első közgyűlésen köszönti az új tagállamok képviselőit.

A civil szervezet közleménye szerint az EIB mára a világ legnagyobb köztulajdonban álló hitelintézményévé vált, mely minden évben 40 milliárd euró hitelt helyez ki, főleg az Európai Unió tagországaiban megvalósuló projektek finanszírozására, de növekvő mértékben támogat nagyberuházásokat a mediterrán országokban, Latin-Amerikában, Ázsiában és Afrikában is. Az EU pénzügyi intézményének tekinti magát, de valójában egy független bankként működik, amely kizárólag a saját részvényeseinek – az EU 25 tagállama kormányainak – tartozik felelősséggel. A legkevésbé átlátható, legkevésbé számon kérhető és a legkevésbé demokratikusan ellenőrzött intézménnyé vált az EU-politikájának megvalósulását szolgáló szervezetek és a köztulajdonban álló pénzügyi intézmények között – hangsúlyozza a közlemény.

Több mint ötven nemzetközi – és nemzeti – civil szervezet kezd ma tiltakozó akcióba Közpénzek közcélokért: az EIB szolgálja az emberek és a környezet érdekeit jelmondattal. Többek közt azt kívánják elérni, hogy az intézet sürgősen vizsgálja felül eddigi gyakorlatát, hozzon létre megfelelő védelmi elveken alapuló irányelveket az EU-n kívüli kölcsönök kezelésre, és környezetbarát ágazati politikákat a kölcsönök kihelyezésére. A civilek hatékony intézkedéseket követelnek a korrupció és a pénzmosás leküzdésére is.

A szervezetek szerint az EIB-nek, mint az EU „házi bankjának”, teljes mértékben figyelembe kellene vennie az unió által kitűzött célokat, mint a fenntartható fejlődés támogatása, a klímaváltozás veszélyének csökkentése, biodiverzitás megőrzése, munkahelyek teremtése. Azonban a valóság – mint a hiteleinek portfoliója is mutatja – teljesen más képet fest: az energiaipar és a közlekedési szektor számára nyújtott hitelei által napjainkra az EIB vált a globális felmelegedés egyik legnagyobb intézményi támogatójává. Az EIB előszeretettel ad nagy összegű hiteleket multinacionális vállalatoknak, melyek a legkevésbé vannak rászorulva közpénzekre és a legkevésbé járulnak hozzá a köz céljaihoz – hangsúlyozza a közlemény.

Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége programfelelőse, a Közép-Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat nemzeti koordinátora a közleményben felhívja a figyelmet arra: hazánk hat év alatt több mint 50 milliárd forinttal fog hozzájárulni az EIB tőkéjéhez, mellyel nemcsak lehetőségek, hanem kötelességek is járnak. – Felkérjük Draskovics Tibor pénzügyminisztert, az EIB kormányzótanácsának tagját és Erős Jánost, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatóját, az EIB igazgatótanácsának tagját, hogy aktívan vegyenek részt az EIB intézményi reformjaiban és járuljanak hozzá az EIB átláthatóbbá tételéhez – írja Éger, aki emlékeztet arra: idén több mint 100 milliárd forintos hitelszerződést írt alá az EIB a magyar kormánnyal a Strukturális Alapokból érkező támogatások társfinanszírozására. – A fenti reformok hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy Magyarország átlátható módon, az emberek és a környezet érdekeit szem előtt tartva használja fel az Európai Uniótól és az EIB-től érkező forrásokat – hangsúlyozza a szakember.

Éger Ákos az MNO-nak elmondta: hazánk EIB képviselői hozzájárulhatnának ahhoz, hogy a támogatások a tömegközlekedés, vasúti szállítás fejlesztésére, és ne az autópálya- vagy repülőtér-beruházásokra menjenek el, erőművek helyett a megújuló energiaforrásokat, hulladékégetők helyett pedig az újrahasznosítást, megelőzést segítsék. – A támogatás odaítéléséről az igazgatótanács dönt (melynek Erős János is tagja), ám a testületben valójában a „rábólintó mechanizmus” működik. A grémium ugyanis csak évente tízszer egy napra ül össze, holott több száz projektről kell döntést hoznia – tette hozzá a szakember.

Több magyarországi cég is az EIB segítségével valósította meg fejlesztéseit – többek közt az E.ON Hungária Rt. (elektromos szolgáltató), a Sanyo gyár Dorogon, de kapott támogatást az MVM, az M0-s építtetője, és jutott pénz repülésirányítás-fejlesztésre is – mondta kérdésünkre Éger Ákos, hangsúlyozva: nemigen fordult elő, hogy az EIB elutasította volna egy-egy nagy cég projektjét, még akkor sem, ha az esetlegesen környezetszennyező. – A bank a nagy hitel filozófiáját vallja, így nagyberuházásokat támogat. A környezetvédelmi beruházások viszont lokális, kisebb programok – tette hozzá a szakember. – Nemcsak a környezetvédelmi projektek támogatásáról, hanem főként arról van szó, hogy a támogatásban, elbírálásban jelenjen meg a környezetvédelmi szemlélet is. A különböző uniós környezetvédelmi előírások betartását a bank egyébként teljes egészében a projekt végrehajtójára hárítja – fűzte hozzá a Közép-Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat koordinátora.