Az Egyesült Államok katonai segítségen töri a fejét – a Guineai-öbölben. A Washington Times arról számol be, hogy a kelet-afrikai partoknál lévő Guineai-öbölben néhány évvel ezelőtt jelentős olajtartalékokat fedeztek fel a tenger mélyén. Állítólag a világ olajkészletének tíz százaléka rejtőzhet itt. A Washington Times – egyébként a brit Jane’s Weekly című lapra hivatkozva – azt írja, hogy az amerikai kormányzat úgynevezett Afrikai Partvidéki Biztonsági Programot javasol a Guineai-öböl országainak, azért, hogy gátat vessen – vagy inkább elejét vegye – a kalózakcióknak, illegális kereskedők nyüzsgésének. Tavaly Colin Powell járt a térségben, tárgyalt a Zöld-foki-szigetek vezetőivel, látogatást tett Egyenlítői-Guineában és Nigériában is. Charles Wald tábornok, az amerikai erők európai főparancsnokságának Európáért és Afrikáért felelős helyettes vezetője pedig a minap Abujában, Nigéria fővárosában tárgyalt éppen ez ügyben. Roland Oritsejafor, nigériai védelmi miniszterrel azt vitatták meg, hogyan is lehetne közösen figyelni a Guineai-öböl vizét. A Washington Times idézi a washingtoni központú Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) egyik tanulmányát, amely arra ösztönzi az amerikai kormányzatot, hogy erősítse és növelje meg hírszerzési és terrorellenes tevékenységét Afrikában.
John McEnroe, a valahai teniszbajnok, akinek nem csupán briliáns ütéseire, hanem gyakori érzelemkitöréseire is emlékszik a nagyvilág, most szerdánként talk-show-t vezet a CNBC televízióban. A Time magazin ez alkalomból készített vele interjút. Ebből a többi között kiderül, hogy McEnroe példaképe David Letterman, az amerikai beszélgető-műsorok egyik sztárja; a volt tenisz-sztár leginkább reá szeretne hasonlítani, legalábbis műsorvezetőként. McEnroe beszélt a családjáról is. Második házasságban él, mostani felesége Patti Smith énekesnő. Hat gyermeket nevelnek, de egyiküket sem szánják sem rockénekesnek, sem teniszjátékosnak. Vajon katonának elengedné-e őket, különösen mostanság? – hangzott a kérdés, mire McEnroe töprenkedő választ adott: igen, ámbátor nehéz szívvel hozná meg e döntést. „Jobban szeretném, ha nem mennének, de hogyan is tilthatnám meg nekik, hogy a hazát szolgálják?” – fogalmazott a tenisz-sztár.
Háború dúl a tömegtájékoztatásban – erről a Washington Post közöl riportot. Egészen pontosan arról van szó, hogy a magát vállaltan jobboldalinak tartott Fox televízióról készült egy dokumentumfilm, amely meglehetősen nagy vitákat vált ki az Egyesült Államokban. A Robert Greenwald által készített film címe: „Fox–túlzások: Robert Murdoch háborúja az újságírás ellen”. (Robert Murdoch, az ausztrál születésű média-mágnás ugyanis a Fox tulajdonosa – a szerk.) A filmben a televízió belső utasításait, feljegyzéseit, adásba nem került műsorait és egynémely volt munkatársainak interjúit felhasználva mutatják be a Fox műsorpolitikáját és szellemiségét. A televízió mottója a „tisztességes és kiegyensúlyozott” – szlogen, s a dokumentumfilm most ezt a jelszót teszi nevetségessé. „A Fox a Bush-kormányzat háborús propagandájának szócsövévé vált” – idézi a Washington Post Larry Johnsont, aki a külügyminisztériumot és a CIA elemzői állását adta fel azért, hogy kommentátor legyen a Foxnál, de aztán kiábrándult, és otthagyta az egészet. A film bemutatja a többi között John Moody alelnök egyik belső utasítását is, amely az idén áprilisban készült a Fox valamennyi riporterének: „ne essünk abba a könnyű csapdába, hogy gyászoljuk az amerikai életek elvesztését, és hangosan is megfogalmazzuk a kérdést: miért is vagyunk mi ott?!” – olvasható a Fox-alelnök belső utasításában. „Fair és kiegyensúlyozott?” – kérdezi erre a dokumentumfilm rendezője. Paul Schur, a Fox szóvivője azonban nem kívánta kommentálni a filmet.
Minden hatodik iraki veterán depresszióval, súlyos lelki bajokkal küzd – írja a New York Times. Kevésbé nehéz a helyzetük az Afganisztánból visszatért katonáknak, de ők is komoly pszichiátriai problémákkal küszködnek. A lap egy felmérést közöl, amely több mint hatezer katonát vizsgált meg, mielőtt a háborúba indult, s miután visszatért onnan. Az Irakot megjártaknak legalább tizenhét százaléka mély depresszió tüneteit mutatja; az afgán háborúból visszatérteknek „csak” tizenegy százaléka depressziós. Ez az arány jóval nagyobb, mint amit az 1991-es Öböl-háború katonáinál tapasztaltak, ám lényegesen kisebb a vietnami veteránokénál megfigyeltnél. Charles W. Hoge, a Walter Reed katonai kutatóintézet pszichiátriai részlegének munkatársa szerint az Irakot megjárt katonák azért vannak rosszabb állapotban, mert ők jóval gyakrabban kerülnek közvetlen kapcsolatba az ellenséggel, mint az Afganisztánban szolgálatot teljesítők, s jóval gyakrabban vannak kitéve terroristatámadásoknak is.
Umerov
Nyolc amerikai luxusvillát találtak Zelenszkij új háborús főtárgyalójánál
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!