Ez azt is jelenti, hogy Barroso nem támogatja a hat nettó befizető ország arra irányuló törekvését, hogy a bruttó GDP 1 százalékánál ne legyen több a tagországok által közösségi használatra befizetett összeg.
Magyarország, mint nettó haszonélvező számára fontos lenne, hogy a 2007 és 2013 közötti költségvetési periódusban fennmaradjon a leköszönő Romano Prodi által javasolt 1,24 százalék, s Barroso most megerősítette ebbéli elkötelezettségét – tájékoztatta lapunkat Gurmai Zita, a szocialista frakció tagja.
A leendő elnök azonban azt is világosan értésre adta a meghallgatáson, hogy csak a jelenleg rendelkezésre álló keretre lehet számítani, azaz 1,24 százléknál nem várhatnak nagyobb befizetést a nettó haszonélvezők, így is kérdéses, hogy mekkora távon hajlandók finanszírozni a befizető állampolgárok az uniós büdzsét. Ezeket a forrásokat Magyarország alapvetően kutatás-fejlesztési célokra használja.
A jelölt arra a kérdésre nem adott egyértelmű választ, miként tervezik felszámolni a régi és az új tagországok között az agrárfinanszírozásban jelenleg meglévő meglehetősen jelentős megkülönböztetést. Kohéziós politikájáról – ami ugyancsak kulcsfontosságú Magyarország számára – úgy nyilatkozott Barroso, hogy tisztességes elosztást tűznek ki célul. Részletekbe azonban nem bocsátkozott.
Halálos karambol szenteste, teljesen útzár az érintett szakaszon















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!