A Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (Makisz) elnöke rámutatott: az ügyfelek kockázatosabb jövedelmi kategóriák felé történő eltolódása és a szabad rendelkezésű jelzáloghitelek állományának emelkedése növelheti az arányt.
Pongrác László szerint ennek hatására a jövőben a követeléskezelő és az ingatlanforgalmazó cégek együttes megjelenésére számíthatunk, az adós által felmondott kölcsönszerződéseknél ugyanis a fedezetül szolgáló ingatlan helyett az ingatlanforgalmazók cserelakásokat ajánlanak fel. A Makisz elnöke elsősorban az európai kockázatitőke-társaságok megjelenését várja ezen a piacon.
A hitelintézetek tapasztalatai szerint ugyanakkor a lakáshiteleknél egyelőre igen kedvező a helyzet: az árverésig jutott szerződések aránya ezrelékekben mérhető, ami töredéke a fogyasztási hiteleknél megszokott néhány százalékos aránynak. Konkrét számokról nem szívesen nyilatkoznak az érintettek, ám legtöbbjük beszámolója szerint az eddig már ténylegesen „bedőlt” szerződések száma néhány darabra szorítkozik. (Ennek alapján a végrehajtásig eljutott szerződések száma vélhetően százas nagyságrendben mozoghat az egész piacon.)
A jövő kilátásait illetően eltérően vélekednek a piaci szereplők. Petőh Gyula, a K&H főosztályvezetője lapunknak elmondta: mindenképpen arra számítanak, hogy kismértékben emelkedik a problémássá váló lakáshitelek aránya. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy romlik az adósok átmeneti fizetőképessége, vagy az, hogy a szezonalitás miatt egyéb kiadások terhelik őket – fűzte hozzá a főosztályvezető. Petőh szerint főleg a devizaárfolyam drasztikus emelkedése idézheti elő a lakáshitelek törlesztőrészleteinek jelentős növekedését, ám az árfolyam megugrása jelenleg nem várható.
Felszálltak a NATO-gépek orosz bombázók miatt















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!