Idén egyelőre kevés a fürdőző van a strandokon, és gyér a forgalom a vendéglátóhelyeken, ami alátámasztja azt kutatási eredményt, hogy az idegenforgalmat nem befolyásolja a víz minősége és szintje. A külföldiek inkább a strandok felszereltségét, például az illemhelyek színvonalát kifogásolják. A Medián Kft. adatai szerint azonban a megkérdezettek egyharmada elsősorban a magas áraknak tulajdonította a vendégszám visszaesését. A víz minőségét csak 13 százalék tartotta első helyen említendőnek. Az alacsony vízszintet 21 százalék említette az első helyen a kifogások sorában. A legfurcsább az, hogy az 1200 megkérdezett 85 százaléka szerint az alacsony vízszint rontja a tó vízminőségét, holott éppen fordított a helyzet: a sekély víz kifejezetten jót tett a tónak – írja a HVG.
Még a csapadékos időjárás is kedvez a vízminőségnek, ugyanis távol tartja a vendégeket a fürdőhelyektől. A környezetvédelmi felügyelőségek és a tisztiorvosi szolgálat által rendszeresen vizsgált 28 strand közül 24 vize kiváló, a többié megfelelő volt június közepén. A strandok kotrása viszont évek óta elmarad, egy 2002 végén készült tanulmány szerint 16 helyen 6-19 centiméteres, tizenkettőn pedig még vastagabb iszaprétegen kellett átgázolniuk a fürdőzőknek. Az algáknak sem kedvezett az eddig viszonylag hűvös, olykor szeles idei nyár: a tömegükkel arányos klorofillkoncentráció tekintetében a Balaton egésze kiválónak mondható, beleértve az eddig „veszélyeztetett„ Keszthelyi-öblöt is. Mi több, az idén már kevesebb itt az alga, mint a szomszédos Szigligeti-öbölben, jelezve, hogy már nem feltétlenül a Keszthely mellett befolyó Zala a Balaton fő szennyezője.
A kormánynak viszont nem sikerült befejeznie a múlt év végi határidőre a Kis-Balaton úgynevezett második ütemének kiépítését, és az ezzel kapcsolatos egyeztetések még akkor sem gyorsultak fel, amikor a vízügyi, a környezetvédelmi és a természetvédelmi ágazat egyazon tárca irányítása alá került. Csak tavaly szeptemberben vett lendületet az egyezkedés, amikor a minisztérium újabb állásfoglalásra kérte a szakbizottságot. Erre támaszkodva múlt pénteken Haraszthy László természetvédelmi, Rakics Róbert környezetvédelmi és Varga Miklós vízügyi helyettes államtitkár jelenlétében végre megállapodtak a területi hatóságok szakemberei. A kívánalmak szerint vizes, zsombékos, félszáraz parti zóna alakulna ki a második ütem területén és az is kikötés volt, hogy a madarak költése idején ne engedjék rá az árvízi hozamokat az Ingói-lápra, amelynek vízszintjét a tározó többi részénél alacsonyabban tartanánk, s ne hirtelen emelkedjen árvízkor a vízszint, továbbá hogy a nádasok védelmében minimális legyen az áramlási sebesség.
A strandolókat aggasztó vízszint is emelkedésnek indult. A hét elején a balatoni vízmércék szerint 82 centiméteresre nőtt vízállás ugyan még mindig alacsonyabb az üzemelési szabályzatban júniusra „előírt” 85 centiméteres minimumnál, de épp három éve volt utoljára ilyen magas a tó.
A Balatonba érkező víz mennyisége alapvetően a csapadéktól függ, emberi beavatkozással ma csak csökkenteni lehet a vízszintet. Ahhoz, hogy árvíz kockázata nélkül tartani lehessen a magas vízállást, meg kell akadályozni a tó közel hatezer négyzetkilométeres vízgyűjtő területéről esetenként lezúduló csapadéktömeg okozta „túlcsordulást„, vagyis képessé kell tenni a Sió-csatornát nagyobb tömegű víz gyors levezetésére. A tavaly januárban életbe lépett új üzemrend alapján az igazgatóság akár egész évben 110 centiméteres vízállást tarthatna – amennyiben a természet ezt lehetővé tenné. Amíg azonban a Sió medrét nem teszik rendbe, ezzel a lehetőséggel csak korlátozottan lehet élni.
Forrás: HVG
NATO
Felszálltak a NATO-gépek orosz bombázók miatt
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!