Jegyárhullám

A BKV nem tervez újabb tarifaemelést - jelentette ki Aba Botond vezérigazgató a Nap-keltében. A vezérigazgató a budapesti jegyárakat relatíve még mindig olcsónak tartja. - Ha az (ön) kormányzati források szűkösek, az utasoknak kell több terhet vállalniuk - mondta a BKV vezetője.

Január 1-jétől átlagosan 13 százalékkal, július 1-jétől további 5 százalékkal emelkedtek a budapesti tömegközlekedés tarifái. A tetemes emelkedés dacára a BKV vezérigazgatója úgy véli: a fővárosban relatíve még mindig olcsók a jegyárak. – A Fővárosi Közgyűlés tavaly döntött arról, hogy idén két ütemben emeli a BKV-árakat. Ennek végrehajtásával biztosítjuk azt, hogy összköltségünknek 40-45 százaléka az utasoktól beszedhetővé válik (be is szedjük, mert szigorúak a jegyellenőrök). A további 60 százalékot a kormánynak és a fővárosi önkormányzatnak kellene biztosítania; ha ezek a források szűkösek, akkor az utasoknak kell – kellene – több terhet vállalniuk – jelentette ki a Nap-kelte mai adásában Aba Botond, a BKV vezérigazgatója, hozzátéve: van ugyan egy határ, amit nem lehet túllépni, ám Magyarországon relatíve még mindig olcsók a jegyárak. – Ezzel együtt nem tervezünk újabb emelést – hangsúlyozta a vezérigazgató, aki arra felvetésre, hogy egyes országokban ugyan drágábbak a tarifák, de jóval magasabbak a fizetések, azzal kontrázott, hogy a gázolaj viszont talán Magyarországon a legdrágább Európában, s a nyugatról érkező alkatrészek is nyugati áron fizetendők.

– A városi tömegközlekedés sehol nem önfinanszirozó. Vannak különböző alternatív megoldások – az unió a kötelező veszteségfinanszírozást szorgalmazza, ami azt jelenti, hogy a megrendelő teszi hozzá a hiányzó részt – ez általában mindenütt az önkormányzat. Igen ám, de mi van akkor, hogyha az önkormányzat is szegény? Általában a gazdag városokban olcsóbb a közlekedés, a szegényebb városokban pedig drágább – magyarázta Aba Botond.

Arra a kérdésre, hogy támogatás nélkül mennyibe kerülne egy buszjegy Budapesten, a vezérigazgató kijelentette: kiszámolták ezt az összeget, ám nem árulja el. – Azért nem mondom meg, mert irreális, hiszen olyan mértékű emelésre lenne szükség, amikor egyszerűen az utas azt mondja, hogy nem fizet, elfordul a BKV-tól, biciklire, Trabantba, vagy még régebbi autókba is beleül, csak azért, hogy ne kelljen a tömegközlekedésnek fizetnie. Ugyanis több mint 100 százalékról van szó – tette hozzá.

Aba elmondta: ahhoz, hogy Budapest tömegközlekedési hálózata legalább az optimális állapot alsó határát elérje, ezermilliárd forint körüli összegre lenne szükség.

A vezérigazgató beszélt a következő három év elképzeléseiről, terveiről is. – Szeretnénk a kisföldalattira új járműveket terveztetni; ezek három-négy év múlva forgalomba állhatnának – mondta Aba Botond, hozzátéve: erre a beruházásra nagy szükség lenne, mivel a járművek nagyon régiek és rosszak. – A buszparknak teljesen meg kell újulnia, hiszen 2010-től csak alacsony padlós járműveket működtethetünk. A trolibuszokra ugyancsak kellene költeni – sorolta a vezető, hozzátéve: kiemelt feladat a gyorsvasúti hálózat (metró, HÉV) és a zártpályás villamos fejlesztése. A tervekkel – illetve megvalósításukkal – kapcsolatban a vezérigazgató leszögezte: ő nagyon optimista.