Magyar bevásárlóturizmus Kárpátalján

Az Asztély–Beregsurány határátkelőn tavasztól megduplázódott az Ukrajnába utazó magyar állampolgárok száma. Eddig csak a határhoz közel eső üzemanyagtöltő-állomásokat látogatták, újabban viszont az olcsó ukrán árukat kínáló üzleteket is.

A magyar–ukrán határszakaszon májustól csak a Beregsurány–Asztély határátkelőn nőtt jelentősen az utasforgalom – közölték a Nyírbátori Határőr Igazgatóság illetékesei. Beregsuránynál ebben az évben januártól áprilisig naponta átlagosan 4-6 ezer fő lépte át a határt (mindkét irányba), áprilistól a mai napig pedig átlagosan 8-10 ezren kelnek át az országhatáron. Az utasok több mint fele (58 százalék) magyar állampolgár, ez átlagosan napi 4-6 ezer ki- és belépő személyt jelent.

Hétvégén – péntek délutántól vasárnap estig – érezhetően megélénkül a határforgalom, a be- és kiutazók száma ilyenkor jócskán meghaladja a tízezer főt. A magas utasforgalom ellenére nem jellemző, hogy hosszabb kocsisor alakulna ki a Magyarországról való kilépéskor, ami részben annak tudható be, hogy május elsejétől a magyar utasok útlevelét nem kezelik (magyar részről nem kerül bele dátumbélyegző).

A Záhony–Csap határátkelő utasforgalmában nem hozott jelentős változást Magyarország uniós csatlakozása. Január és március között naponta átlagosan 4500 utas lépte át Ukrajna irányába az országhatárt, s a belépők 52 százaléka volt magyar állampolgár (212 ezer fő). Áprilisban naponta átlagosan 4800 fő, májusban pedig 4600 fő utazott Ukrajnába. A Tiszabecs–Tiszaújlak határátkelőn április–májusban 29 százalékkal több magyar állampolgár lépte át a határt, mint január–februárban.

Gréczi Tibor százados, a magyar Vám- és Pénzügyőrség Észak-alföldi Regionális Parancsnokságának sajtóreferense megerősítette, hogy májustól nőtt a magyar állampolgárok részéről a Magyarországra történő árubevitel. „Míg korábban a magyar állampolgárok 28-29 ezer forint értékben hozhattak vámfizetés nélkül árut az országba, Magyarország európai uniós csatlakozása óta ez az értékhatár 175 euróra (csaknem 42 ezer forint) nőtt. A határtól légvonalban számított 15 kilométeren belül lakóknak ugyanakkor ez az értékhatár 20 euróra van korlátozva” – mondja a százados.

A hazautazó magyar állampolgárok tartják a megszabott értékhatárt, legalábbis a magánforgalomban nem növekedett a vámilleték befizetése az elmúlt időszakban, az azonban kétségtelen, hogy jelentősen fellendítették a helyi kereskedelmet.

Az eladók szerint a „magyarok” mindenre vevők, ami csak mozdítható, avagy elfér egy személygépkocsi, furgon rakterében. Az élelmiszer mellett kelendők a háztartási és ruházati cikkek, a lábbeli, a játék, az illatszer, de még a giccs ajándéktárgy és a művirág is. „Jól megy” minden festék, oldószer, pemzli és ecset, de van vásárló traktoralkatrészre, barkácsszerszámra is. A divatcikkek közül leginkább a sportcipők és melegítők fogynak, jellemzően inkább a drágább, jobb minőségű termékek.

Az egyik piaci édességstand eladója szerint forgalma május óta megtriplázódott, és vélhetően nem a helyiek lettek egy csapásra édesszájúak. Több árus szerint a külföldiek vásárlókedve az utóbbi hetekben tapasztalt általános drágulás ellenére sem csökkent. A tendencia az, hogy hétről hétre több a Magyarországról átruccanó vásárló, akik egyre bátrabban válogatnak az „ukrán” (már nem ruszki!) áruból. Az árukat a magyarországiak rokoni, ismeretségi körben feláron értékesítik. Mint mondják, így visszajön a befektetett pénz, és megtérül a saját részre vásárolt termékek ára.

Forrás: Kárpátalja című hetilap