Jelenleg az alapozás szakaszában vagyunk, megfogalmazzuk javaslatainkat, amelyeket egyeztetünk majd a különböző tárcákkal, az igazságszolgáltatás szerveivel, valamint a parlamenti pártokkal – tájékoztatta a Magyar Nemzetet Tóth András. Az államtitkár szerint ellentmondásosak a titkosszolgálati eszközökkel szerzett adatok felhasználhatóságára vonatkozó jogszabályok, ezért a szocialista politikus reméli, hogy előterjesztésük alapján a parlament már az őszi ülésszakban összhangot teremt a két törvény között. Az államtitkár szélsőséges példaként említette: egy beérkezett, állítólagos kémkedésre vonatkozó információ ellenőrzésére engedélyezett lehallgatás történik, melynek során kiderül, hogy a gyanú ugyan nem igazolható, de a megfigyelt egy korábbi gyilkosságban történt részvételéről is szót ejt. A hatályos büntetőeljárási törvény egyik lehetséges értelmezése szerint hiába adják át az adatokat a nyomozó hatóságnak, az nem tudja felvenni a gyilkosság bizonyítékai közé, mivel kémkedés ügyében folytatták a lehallgatást. A törvény kötelezi az NBH-t meghatározott objektumok, intézmények védelmére, ezért a problémák megoldása során kívánatos lenne pontosabban meghatározni, mit is jelent a nemzetbiztonsági védelem – hangsúlyozta az államtitkár.
A nemzetbiztonsági törvény módosításához a parlament kétharmados többségének szavazata, míg a büntetőeljárásról szóló jogszabályok megváltoztatásához az országgyűlési képviselők legalább felének voksa szükséges. A szolgálatok illetékese elismerte: többirányú politikai egyeztetésnek kell megelőznie a jövőben benyújtandó módosító javaslatokat, mivel azonban új keletű problémáról van szó, erre még nem került sor.
Swendt Pál
Kapu Tibor: A csapat szíve én voltam















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!