A külföldi befektetők élénk figyelemmel kísérik, hogy Medgyessy Péter lehetséges utódja, Kiss Péter kancelláriaminiszter vagy a milliomos üzletember, Gyurcsány Ferenc megtartja-e pozíciójában Draskovics Tibor pénzügyminisztert – írja a Reuters hazánk gazdaságáról készült legfrissebb jelentése. A befektetők az idei államháztartási hiány csökkentésében és egy igen szigorú jövő évi költségvetési politikában látják a jelenlegi gazdasági helyzetből jelentő kiutat. A külföldi befektetőházak elemzői ugyanakkor attól tartanak, hogy az új kormányfő kinevezése sem hozza meg a hazai valuta szükséges stabilitását. Szakértők arra számítanak, hogy a következő hetekben hazánkban felerősödik a baloldali retorika, amely a forintot a befektetők számára kevésbé vonzóvá teszi a többi kelet-közép-európai valutához képest.
A külföldi befektetőházak elemzői egyetértenek abban is, hogy az egyik legjelentősebb kérdés most az, Draskovics Tibor pénzügyminiszter a helyén marad-e, illetve hogy a költségvetés fő számaiban történik-e valamiféle változás az elkövetkezendő időszakban. A bizonytalanság megszüntetéséhez arra van szükség, hogy olyan személy váljon miniszterelnök-jelöltté, akit mindkét kormánypárt támogat, illetve hogy a költségvetési szigor ne enyhüljön. A befektetők számára ugyanakkor továbbra is figyelmeztető jel, hogy a folyó fizetési mérleg GDP-arányos hiánya az idén várhatóan eléri a nyolc százalékot, ami szintén nem kedvez a törékeny egyensúlyi helyzetnek.
Paul Mackel, az ABN Amro Bank londoni pénzügyi elemzője szerint az új kormányfő kinevezése előtt bármely politikai nyugtalanság további károkat okozhat a hazai valuta árfolyamának, amely ha a 253 forintos eurószintet átlépte, akár a 256 vagy a 258 forintos árfolyamokat is könnyen meghaladhatja.
Olivier Desbarres, a Credit Suisse First Boston szakértője szintén attól tart, hogy a leendő miniszterelnök az engedékenyebb költségvetési és jövedelmi politika felé mozdul el. Az elemző szerint további ok lehet a piaci borúlátásra az idei és a jövő évre meghatározott, igen ambiciózus államháztartási hiány teljesíthetősége is. Desbarres úgy véli, hogy az államkötvények és a forint tekintetében most gyengülésre lehet számítani.
Mint ismeretes, Draskovics Tibor pénzügyminiszter a befektetők megnyugtatásának szándékával múlt hét végén a Reutersnek úgy nyilatkozott, hogy várakozásai szerint az új kormány fenntartja a fokozatos költségvetési szigorítás politikáját. Szavai szerint a gazdaságpolitika – amely a konvergenciaprogramon és hazánk uniós felzárkózásán alapul – nem fog változni.
Szabó Eszter
Lehúzzuk az uniót. Magyarország rontotta az EU inflációs átlagát: az Eurostat legfrissebb adatai szerint a 25 tagú Európai Unióban az átlagos infláció 2,2 százalék, így hazánk e mutató több mint háromszorosával jelentősen rontotta az átlagot. A leggyorsabb pénzromlási ütem Szlovákiában (8,3 százalék) és Magyarországon (7,2 százalék) tapasztalható. A legalacsonyabb fogyasztóiár-emelkedést az Egyesült Királyságban, Svédországban és Dániában mérték, ahol az infláció mértéke alig haladja meg az egy százalékot. Az euróövezet országai a teljes EU középmezőnyében találhatók: a listát Luxemburg vezeti 3,8 százalékos pénzromlással, amelyet Spanyolország (3,3 százalék), Görögország (3,1 százalék) és Portugália (2,9 százalék) követ. Az eurózóna összességében valamivel rosszabb eredményt mutat fel, mint a teljes EU-térség, hiszen az évközi infláció itt átlagosan 2,3 százalék.