Mint mondta: jól érzékelteti a helyzet, hogy a kormányzat parlamenti felhatalmazás és pótköltségvetés készítése nélkül 50 százalékkal módosíthatja az előirányzatokat. Ezt tavaly utoljára decemberben meg is tette. Egy hónappal később mégis 28 százalékos volt az eltérés a tervezettől, amiért jelentős részben a társadalombiztosítási kassza túllépése okolható. Kovács Árpád kijelentette: a társadalombiztosításban olyan mértékben bomlott meg a bevételek és kiadások közötti egyensúly, hogy az a jelenlegi finanszírozási gyakorlat mellett nem állítható helyre.
Az Állami Számvevőszék elnöke szerint ez azért van így, mert a tervezők minden évben a lehető legjobb forgatókönyvvel számolnak, holott az az elmúlt tíz évben soha sem valósult meg. Így itt most a politikának kell eldöntenie, mit akar a reális keretek között.
– Egy országnak meg kell tudnia mondani, hogy mi tartozik az állami feladatok körébe, milyen minőséggel és ezt hogyan látja el – mondta Kovács Árpád. Egy olyan kérdés, amelyben egy nemzetnek meg kell állapodni, hogy ezt tudjuk teljesíteni az adott körülmények között. A magyar költségvetési gyakorlat és a magyar törvénykezésben talán a legnagyobb probléma az, hogy a törvények mögé nincs mögérendelve a pénz, és azoknak a kollégáknak, akik ezt a létező legjobb tudásuk szerint szeretnék csinálni, és akarják csinálni, ezeknek egy olyan béklyót, és egy olyan keretet jelent, amiből kitörni szinte képtelenség.
Forrás: Magyar Rádió
Putyin: Európa Oroszország összeomlására játszott















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!