Vészhelyzet a színházakban

Egyre keményebb idők járnak a magyarországi kőszínházakra. A gazdasági megszorító intézkedések miatt művészeket, színházi alkalmazottakat bocsátanak el és jelentős fejlesztések maradnak el. Az intézmények vezetői nem tudják, milyen támogatásra számíthatnak jövőre, márpedig a pénzhiányt az előadások művészi értéke is megsínyli.

Továbbra is nehéz helyzetben vannak a hazai kőszínházak. A jegyárak áfája 12 százalékról 15-re emelkedett, ami vagy a jegyár, vagy – ha ez elmaradt – a kiadások növekedését okozta. A fenntartók idén nem növelték az infláció mértékével az épületek működtetésére szánt összeget, valamint a művészeti támogatás 10 százalékát visszatartja a kulturális tárca, amiből a legsikeresebb alternatív színházaknak képez alapot.

Bár a költségvetési forrásból részesülő színházakra vonatkozó, az állami támogatásuk után járó áfakompenzáció nem szűnt meg, csak részlegessé vált (a működtetési pluszköltségek támogatása címén az áfaköltségek 60 százalékát a költségvetés állja), de ez is hiányként jelenik meg. A megszorítások ellen összefogott szakma lobbizása eredményeképpen a költségvetésből körülbelül 4 milliárd forint jutott nekik. Az intézmények vezetőinek azonban még csak elképzelésük sincs, mire számíthatnak jövőre.

A megváltozott jogszabályok súlyos érvágást jelentenek – mondta Szabó Károly, a kaposvári Csiky Gergely Színház gazdasági igazgatója. Hozzátette: a teátrum az új évadban is legfeljebb költségei drasztikus csökkenésével tudja szűkíteni a pénzügyi réseket. Elbocsátások várhatók, valamint a műszaki, technikai kiadások és a jövedelmek lefaragása, mert csak így tudják ellensúlyozni a megváltozott jogszabályok miatt keletkező, valamivel több mint 20 milliós hiányt.

A veszprémi Petőfi Színház már az év elejétől elbocsátásokra, a költségek lefaragására kényszerült – közölte Szőke Enikő gazdasági igazgató. Ettől még nem maradnak el bemutatók, könnyen lehet azonban, hogy az előadások művészi értéke megsínyli a pénzhiányt. Szőke Enikő úgy véli, nincs kitörési lehetőség ebből a szorult helyzetből.

A Bárka Színház éves költségvetése mintegy 360 millió forint – mondta Csányi János igazgató. Ennek 70 százalékát az állami büdzsé fedezi, a saját bevételek, köztük a jegybevétel 15 százalékot tesz ki. Emellett a józsefvárosi önkormányzat további 15 százalékkal támogatja a Bárkát, amely szeretné állandóvá tenni a nyári működést, zenés és egyéb kulturális programokkal – ezt szolgálhatja a jövő tavasszal induló beruházás is. Van közös álláspontja a szakmának az áfa-visszatérítésről és más finanszírozási kérdésekről, de az eseti döntések mellett a színházi struktúra alapos átgondolására is szükség lenne – hangsúlyozta Csányi János.

Napi Gazdaság