A Die Presse konzervatív bécsi lap „A keletnémet frusztráció vörös-barna elszíneződése” címmel tudósít a két keleti tartományban tartott tegnapi választás eredményéről. Mint ismeretes, Brandenburgban és Szászországban megerősödtek a posztkommunisták és radikális jobboldal pártjai. – A német nép hatalmas győzelme – lelkendezett Holger Apfel, a szélsőjobboldali NPD selypítő vezére a szász tartományi gyűlésbe történő bekerülése okán. Több mint 9 százalékot kapott Németország Nemzeti Demokrata Pártja, s ezzel fej fej melletti küzdelmet folytatott az SPD-vel, amelyik először csúszott le egy tartományi gyűlési választáson az egyszámjegyű pártok közé. Másfél évvel ezelőtt egyébként csak egy kínos eljárási hiba akadályozta meg, hogy az NPD-t alkotmányellenesség és gyűlöletkeltés miatt betiltsák. Vasárnap az összes párt közül ők érték el a legnagyobb szavazatnövekedést – emlékeztet a Die Presse.
A szomszédos Brandenburgban is volt oka a radikális jobboldalnak az örömre – teszik hozzá. A Német Népi Unió megtartotta a voksok és a parlamenti helyek hat százalékát a potsdami parlamentben. Kelet-Németországban szétmorzsolódik a politikai közép, miközben a radikális pártok a jobb- és balszélen gyarapodtak – ez a keserű tanulsága a vasárnapi választásoknak. Brandenburgban egyébként a posztkommunisták könyvelhették el a legnagyobb szavazat-gyarapodást. 28 százalékot kaptak – öttel többet, mint 1999-ben –, ami a második helyre röpítette őket . A legtöbb voks az SPD remegő kezében maradt – a szociáldemokraták úgy ünnepelték az eredményt, mintha győztek volna, pedig több, mint hat százalékot veszítettek – jegyzi meg a Die Presse.
A kampányban állt már rosszabbul is az elvtársak szénája. Csak azért maradnak mégis hatalmon, mert népszerű miniszterelnökük, Matthias Platzeck a kampányban majd' megszakította magát. A CDU számára a keleti tartományi választások egy hosszú győzelmi sorozat végét jelentik. Brandenburgban a kereszténydemokraták kimért miniszterelnök-jelöltjükkel, az egykori Bundeswehr tábornokkal Jörg Schönbohmmal 26,5-ről kevéssel 20 százalék alá zuhantak.
Még nagyobbak voltak a szászországi CDU veszteségei, 56,9 százalékról 42 percentre zuhantak – írja a lap. Georg Milbradt miniszterelnök elveszítette az abszolút többséget, bár továbbra is kormányozhat az FDP támogatásával, amelyik meglepetésre elérte az öt százalékos bejutási küszöböt. A posztkommunisták Szászországban jobb eredményt értek volna el, ha listavezetőjük, a bécsi születésű Peter Porsch nem keveredett volna a Stasi ügynökség gyanújába – jegyzi meg a Die Presse. Az időközben elbocsátott főiskolai tanárt azzal vádolják, hogy az NDK titkosszolgálatának dolgozott. Ez szavazatokba került a PDS-nek, mely így csak az 1999-es eredményének (23 százalék) a megismétlésére volt képes, de ennek ellenére a tartomány második politikai ereje maradt.
A PDS és a radikális jobboldali pártok kihasználták a munkaerőpiaci reformok miatti elégedetlenséget. Olyan régiókban, ahol minden ötödik lakos nem talál munkát, a tiltakozó szavazatokat begyűjtő pártoknak csak a kapuikat kell szélesre tárni, ha a szövetségi kormány csökkenti a hosszú ideje munkanélküliek támogatását. Az úgy nevezett Hartz-IV törvény feletti elkeseredettség valójában a mélyebb keletnémet frusztráció kifejeződése. Amit a brandenburgi miniszterelnök, Matthias Platzeck úgy fogalmaz – és ami a hétfői tüntetésekben is testet öltött –, az a „másodosztályúság alapérzése”. Hiszen a keleti területek 1997 óta stagnálnak, felzárkózási folyamat már jó ideje nem tapasztalható – áll a cikkben.
A Die Welt konzervatív napilap SPD politikusok élesen támadják Schrödert címmel tudósít a szociáldemokraták gyenge szereplését követő bűnbakkereséséről. Mint írják: éles bírálatokat váltott ki Schrödernek közvetlenül a tartományi választások előtt tett nyilatkozata, miszerint sok németnél egy „elviteli” mentalitás alakult ki, amelyik egészen a középosztályig terpeszkedik. Gyakran arról szól a történet, hogy „onnan visznek magukkal állami szolgáltatásokat, ahol éppen találnak, még akkor is, ha a családnak elegendő munkajövedelme lenne” – idézi a lap a kancellárt.
Az SPD munkavállaló tagozatának elnöke, Ottmar Schreiner a kancellár kritikáját „általánosító rágalmazásnak” tartja. A szociális teljesítményekre való jogot az emberek már járadék-befizetésükkel megváltották. Aki ezt bírálja, annak meg kell kérdeznie, hogy a „leveskonyhák szociálpolitikájához kíván-e visszatérni – hangoztatta Schreinerm, aki a Die Weltnek azt állította: a kancellár e nyilatkozatával katasztrofális következményekkel járó vitát robbantott ki. Senki sem lesz azért munkanélküli, vagy beteg, hogy támogatást kasszírozzon, ezért a jóléti állam kihasználásának vádja nyilvánvalóan értelmetlen – fűzte hozzá.
Hasonlóan nyilatkozott az SPD baloldalának szóvivője, Andrea Nahles. – Ez egy általánosító ítélet, amelyik egy kisebbségre gondol, de a többséget állítja rossz fénybe – mondta. Az SPD számára a kancellár szavai – tekintettel a tegnap sorra került szászországi és brandenburgi választásokra – nem jelentettek segítséget – jegyzi meg a lap.
Emmanuel Macron francia elnök
Új repülőgép-hordozót épít Franciaország
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!