Romlott a magyar versenyképesség – Szlovénia előttünk

Magyarország a Világgazdasági Fórum által összeállított növekedési versenyképességi rangsorban a 36. helyre csúszott vissza a tavalyi 33-ról.

Magyarország az idén további három helyet esett vissza a Világgazdasági Fórum (WEF) által számított növekedési versenyképességi sorrendben, miután tavaly négy hellyel került hátrább. A lista élmezőnyét az idén is a skandináv államok uralják.
Az idei pozícióvesztés döntően a makrogazdasági feltételek romlásának számlájára írható – hangzott el az itthoni viszonyok felmérésével megbízott Kopint-Datorg tegnapi sajtótájékoztatóján.

A minősítés és rangsor értelmezéséhez a WEF felhívja a figyelmet az összesített index három fő összetevőjének jelentőségére. A szerzők a legfontosabb komponensnek a makrogazdasági környezet minőségét jelölték meg, amelyet a közintézmények állapotát és fejlettségét jellemző mutató követ. Harmadikként vették figyelembe a WEF elemzői az adott országnak a korszerű technológia alkalmazására irányuló készségét. Ez utóbbi tényezőnek korlátozottabb jelentőséget tulajdonítanak olyan államokban, ahol a korszerű termelési és irányítási eljárások már a gazdaság egészét átjárják, fokozott súllyal esik viszont latba például a közép-európai átalakuló országok körében, ahol inkább érvényre jut a korszerű információs és kommunikációs technológiák dinamizáló hatása.

A növekedési versenyképességi listán két éve még a 29. helyen álló Magyarország tavaly a 33. helyre csúszott (ebből két helynyi veszteség onnan ered, hogy két, korábban nem elemzett ország, Málta és Luxemburg is felkerült a listára). A tavalyi 33. helyről az idén formailag a 39-re került Magyarország, a besorolás romlásából azonban három helynyit az magyaráz, hogy a tavaly még nem elemzett Ciprus, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek az idén hazánk előtt jutott be a listára. Javította Magyarország megítélését a technológia alkalmazására irányuló készség, e tényező alapján öt hellyel került volna előbbre. A makrogazdasági körülmények és irányzatok (államháztartási deficit, megtakarítási ráta, infláció, valutaárfolyam és az állami pazarlás megítélése) azonban jelentősen rontotta a növekedési versenyképességre vonatkozó általános megítélést.

Az EU új tagállamainak sorában Észtország besorolása a tavalyi 22.-ről a 19.-re javult. Ugyancsak Magyarország előtt van a sorban Málta, Szlovénia, Litvánia. Megelőzi viszont hazánk Csehországot, Szlovákiát és Lettországot. Meglepő, hogy Lengyelország 12 helyet visszaesve, az idén csak az 57. a rangsorban.

Forrás: Világgazdaság

A Wef növekedési versenyképességi rangsora (a 2004-ben elõször szereplõ országok figyelembevétele nélkül) Ország 2004 2003 Finnország 1 1 USA 2 2 Svédország 3 3 Tajvan 4 5 Dánia 5 4 Norvégia 6 9 Szingapúr 7 6 Svájc 8 7 Japán 9 11 Izland 10 8 Egyesült Kir. 11 15 Hollandia 12 12 Németország 13 13 Kanada 15 16 Ausztria 16 17 Észtország 19 22 Spanyolország 22 23 Portugália 23 25 Belgium 24 27 Ország 2004 2003 Luxemburg 25 21 Franciaország 26 26 Írország 27 27 Málta 30 19 Szlovénia 31 31 Litvánia 34 40 Görögország 35 35 Magyarország 36 33 Csehország 37 39 Szlovákia 40 43 Lettország 41 37 Olaszország 44 41 Bulgária 56 64 Lengyelország 57 45 Horvátország 58 53 Románia 60 75 Törökország 63 65 Oroszország 67 70 Szervia-Mont. 85 77