Ahogy lassan, de mégis megyünk kifelé ebből a hideg télből, úgy forrósodik a belpolitikai légkör. Jó két hónap és választ az ország. Ilyenkor mindig elmondják a szakértők, hogy soha nem látott, durva kampányra kell felkészülnünk. Most azt gondolom, hogy ezt már nem is kell bizonygatni, hiszen benne vagyunk nyakig. Az előző kampányokhoz képest azonban van egy lényegi különbség.
Eddig nem volt példa arra, hogy egy szomszédos állam és az Európai Unió nyíltan kimondja, sőt, ki is mutassa, hogy a tizenhat éve regnáló Orbán-kormány bukását szeretné. És nemcsak szeretné, hanem aktívan be is avatkoznak a küzdelembe.
Azt már négy évvel ezelőtt is megtapasztaltuk, hogy az akkori amerikai Biden-kormány pénzzel és külső nyomással igyekezett győzelemre segíteni egy amerikai–kanadai kalandból hazatért, helyi politikai csatában letesztelt személyt. Az eredmény ismert. Utólag azt is megtudtuk, hogy amerikai és aztán uniós alapítványokon, fedőcégeken keresztül érkező milliárdokkal, fizetett médiumokkal és tanácsadókkal dolgoztak együtt. Elég csak a Donald Trump elnökségének első napjaiban kirobbant USAID-botrányra gondolnunk, mint a titkosszolgálati befolyásolás egyik kipróbált, bejáratott eszközére. Azt kimondhatjuk, hogy az idei választási kampányban az amerikai szolgálatok, alapítványok nem aktivizálják magukat. Hiszen az amerikai–magyar kapcsolatokban új lapot nyitott Trump elnök és Orbán Viktor. Nemcsak szövetségesi, hanem már baráti viszonyról is beszélhetünk köztük.
Ennek ellenére a biztonsági helyzetünk nem lett egyszerűbb.
Az Európai Unió vezetői olyan pénzügyi alapokat hoztak létre – például a CERV –, amelyeken keresztül konok kitartással és ádáz dühvel igyekeznek destabilizálni, lejáratni az Orbán-kormányt. Majd Európa-konform kormányt hatalomra juttatni – migráció, gender, háború, energetika,
hogy csak a legfontosabb elvárásaikat soroljuk. Ám nagy valószínűséggel ők is tudják, hogy a renitens magyaroknál ez még nem garantálja a sikert. Ezért támogatják, ösztönzik, de minimum jóleső mosollyal elnézik az ukrán kormány egyre nyíltabb beavatkozási törekvéseit a magyar belpolitikai életbe.
Az orosz–ukrán háború kitörését megelőzően is ellenségként tekintettek a kárpátaljai magyarságra. Azóta pedig már a magyar kormányra is, mivel nem vagyunk hajlandók nyakló nélkül kiszolgálni az ukrán igényeket: legyen az fegyver, lőszer vagy pénz.
Így már nem is csodálkoztunk azon, hogy tavaly nyáron kiderült, milyen kőkemény hibridháborús műveletet indítottak hazánk ellen. Állítólagos magyar ügynökök demonstratív letartóztatása, majd hazánkban azonosított ukrán ügynökök kiszorítása, illetve letartóztatása.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!