Nem csak szép emlék: így hat a nagyszülők és unokák kapcsolata az egészségre

Sokáig magától értetődő volt a generációk közötti valódi együttlét. A nagyszülők és unokák kapcsolata nem különleges program volt, hanem a mindennapok természetes része, közös étkezéssel, mondókákkal, játékkal, sétával. Ma a távolság, a munka és a rohanó hétköznapok miatt kevesebb idő jut erre, egyesek pedig túl fárasztónak érzik. A kérdés az, hogy valóban csak érzelmi veszteségről van-e szó, vagy ennél jóval többről: olyan hatásokról, amelyek az időskori egészséget és az életminőséget is befolyásolják.

Forrás: pexels/Juan Pablo Serrano

Az elmúlt évek kutatásai ugyanis azt mutatják, hogy a nagyszülők és unokák kapcsolata nem pusztán a hangulatra hat. A rendszeres együttlét mérhető nyomot hagy a testi állapoton, a szellemi frissességen és azon is, hogyan viseljük az öregedést.

A nagyszülők és unokák kapcsolata a lelki és testi jóllétet is támogatja (Fotó: Pexels/Mikhail Nilov)

Nagyszülők és unokák kapcsolata = lelki egészség időskorban

Idősebb korban sokaknál ritkulnak a közösségi alkalmak. Ebben a helyzetben a család szerepe felértékelődik. Egészségügyi szakértők szerint a rendszeres, személyes családi kapcsolatok csökkenthetik a magányérzetet, amely az időskori lelki problémák egyik fő kockázati tényezője. A nagyszülők gyakran számolnak be arról, hogy az unokákkal töltött idő:

• értelmet és ritmust ad a mindennapoknak,
• erősíti a hasznosság és összetartozás érzését,
• javítja a hangulatot és az életkedvet.

Ez a lelki stabilitás önmagában is sokat jelent, de a hatás nem áll meg a léleknél.

Nagyszülői szerep és testi egészség

Az elmúlt években több nemzetközi vizsgálat is foglalkozott azzal, hogyan hat a nagyszülői szerep a testi állapotra. Az eredmények szerint az unokákkal töltött idő gyakran együtt jár a több mozgással, sétával, játékkal. Mindez ugyan nem sportteljesítmény, mégis számít, mert aktív életre ösztönöz. Egészségügyi összefoglalók szerint az ilyen mozgás:

• segíti az ízületek átmozgatását,
• javítja a keringést,
• hozzájárul az általános erőnlét megőrzéséhez.

Idősebb korban az ilyen örömteli, nem megterhelő aktivitás hosszú távon kedvezőbb, mint az erőltetett edzés.

Az unokákkal töltött idő aktív életre ösztönöz (Fotó: Pexels/freestock)

Szellemi frissesség és memória: az agy is dolgozik

Talán kevésbé látványos, de legalább ilyen fontos a szellemi hatás. Egy nagy mintás kutatás arra jutott, a rendszeresen unokáikkal foglalkozó nagyszülőknél gyakran mérhető jobb memória, élénkebb figyelem és stabilabb kognitív működés. Az unokákkal való foglalkozás folyamatos jelenlétet igényel. Figyelni kell, válaszolni, mesélni, emlékezni, vagyis az agy aktív marad. A kutatók nem állítják, hogy ez megelőzi a demenciát vagy az Alzheimer-kórt, de a szellemi aktivitást egyértelműen védő tényezőként említik. 

Népi játékok, mondókák, éneklés – komplex fejlődés mindkét generációnak

Sok nagyszülő még a saját szüleitől tanulta a klasszikus mondókákat, népi mozgásos játékokat, ezek a ritmusok és szövegek generációk számára a gyermekkor meghatározó élményei voltak. Akik viszont nem ebben nőttek fel, vagy akinek a családi hagyományok megszakadtak, ma már könnyen meríthetnek ezekből a gazdag népi játék- és dallamkincsforrásokból olyan módszerek révén, mint az Így tedd rá, a Kerekítő vagy a Ringató. 

A mondókák által fejlődik a beszédkészség, a párbeszédes játékokban a kommunikációs készség, a mozgásos játékok révén a mozgáskoordináció. A szabályos játékhelyzetek segítik a szabálytisztelet, az önfegyelem kialakulását. A szövegek gyarapítják a gyerekek szókincsét és szövegértését, fejlődik a fogalmi gondolkodásuk. A népi játékok és a népdalok tehát komplex ismereteket közvetítenek, egyszerre szólnak mozgásról, ritmusról, nyelvről és közösségről. Fő előnyük, hogy az idegrendszerre hatva, a mozgás és a zene élményén keresztül biztosítják a készségek észrevétlen, játékos fejlődését, miközben kapcsolatot építenek és hagyományt örökítenek.

Ami azonban ritkábban kerül szóba, a nagyszülők is nyernek vele. Az ismétlődő szövegek és dallamok felidézése frissen tartja a memóriát, erősíti a koncentrációt, az együtt éneklés pedig érzelmi biztonságot ad mindkét félnek.

Régi tudás, amit ma már a tudomány is bizonyít

A pozitív hatás kulcsa az egyensúly. A túlzott, kényszerű nagyszülői terhelés fárasztó lehet, míg az örömből vállalt, rugalmas együttlétek hozzák a legjobb testi és lelki eredményeket. Ez a szemlélet mélyen illeszkedik a hagyományos családi értékrendbe is, figyelni egymás határaira, és tiszteletben tartani az idősebbek korlátait.

A nagyszülők és unokák kapcsolatának erejét nem a modern tudomány találta ki. Az újdonság csupán az, hogy ma már számokkal és kutatásokkal is igazolható az, amit évszázadokon át jól tudtak: a családon belüli, generációkat összekötő jelenlét az egészséges időskor egyik fontos alapja.