1179,2 „bazmeg”

Az iskola alig képes befolyásolni a gyerekek magatartását – derül ki Szilágyi Gyula szociológus felméréséből. A becsült adatok alapján egy nyolcadik osztályos tanuló naponta 1179,2- szer ejti ki a száján a „bazmeg" szót az iskolában. Egy ötödikes 115,5-ször. A magyar gyermekek olvasási, szövegértési és írásos teljesítményei 1978 óta romlanak, és nő a funkcionális analfabétizmus is.

Ma egy nyolcadik osztályos tanuló az iskolában naponta 1179,2- szer ejti ki a száján a „bazmeg„ szót. Egy ötödikes 115,5-ször. A „szarevő” és a „te köcsög„ kifejezést körülbelül hétszer alkalmazza, a „kurva anyádat” pedig négyszer – derül ki Szilágyi Gyula szociológus felméréséből, amelyet a Megbukott az iskola? című könyvében fejt ki részletesen.

A felmérések szerint a magyar gyermekek olvasási, szövegértési és írásos teljesítményei 1978 óta folyamatosan romlottak – fogalmazott Szilágyi Gyula a Népszavának adott interjújában. A szociológus elmondta: 1983-ban az IEA nevű nemzetközi tudásszint felmérő szervezet Magyarországon másodikos, ötödikes és nyolcadikos gyerekek szövegértési és olvasási teljesítményét vizsgálta. Minden osztály két-két érdemjegyet kapott, a hat érdemjegy átlaga 1,6 volt. A PISA 2000 nevű nemzetközi felmérés szerint az olvasási és a szövegértési feladatokat a magyar iskolások 48 százaléka kettesre oldotta meg, 23 százalékuk pedig még annál is alacsonyabb szinten teljesített.

Egy 1996-os felmérés szerint Magyarország felnőtt lakosságának több mint kétharmada nem rendelkezik a mindennapi életben elvárható és szükséges írásbeli képességek minimumával sem – hívta fel a figyelmet Szilágyi Gyula. Ennek okát abban látja, hogy amióta az állam az oktatási monopóliumot saját kézbe, mindenki számára hozzáférhetővé tette, egészen a rendszerváltásig arra vigyázott, hogy az osztályzatokban kifejezett tanulói teljesítmények megfelelőek legyenek. Az iskola a tanulók tudásának gyarapítását tűzte maga elé céljául, a politika viszont a tanulmányi eredmények érdekében tett erőfeszítéseket. Amikor romlott az átlag, a politika kijelentette, csökkenteni kell a követelményszintet – mondta a szociológus. A bukási kulcsszámokat 1949-től vezették be, vagyis központilag meghatározták, hogy a tanulók hány százalékát szabad az országban megbuktatni – mutatott rá Szilágyi Gyula. Példaként említette, hogy az MSZMP Központi Bizottsága 1972 nyarán olyan határozatot hozott, hogy a jelenleg érvényes tantervekben és tankönyvekben rögzített tananyagot rövid időn belül lényegesen csökkenteni kell.

Ma, ha a gyereklétszám drasztikusan csökken egy iskolában, az intézmény léte kerül veszélybe – hangsúlyozta a szakember. Hozzátette: rossz osztályzatokat sem tanácsos adni, mert akkor a szülő esetleg más iskolába viszi a gyermekét. Úgy véli, akadnak olyan intézmények, amelyek elindulnak az elitképzés felé, akikből meg nem lesznek elitek a családi hátterük miatt, vagy mert a minimális viselkedési és higiéniai normáknak sincsenek a birtokában, alattvalók lesznek.

Szilágyi Gyula arra is felhívja a figyelmet, hogy folyamatosan növekszik a funkcionális analfabétizmus, és Magyarországon az általános iskolát elvégzettek 50 százaléka nem képes sem önálló olvasásra, sem önálló tanulásra. Megdöbbentőnek nevezte, hogy a vizsgálatok alapján kiderült, mennyire nem képes befolyásolni az iskola a gyerekek magatartását. Miközben a tanárok és a szülők szerint ma az iskola befolyásolja legkevésbé a gyerekek magatartását, addig az Országos Közoktatási Intézet adatai szerint a magyar népesség 55,1 százaléka gondolja úgy, a rengeteg kísérlet és sok reform után, végre nyugalomra van szükség az iskolában.