Az összes ellenzéki képviselő a „nem” gombot nyomta meg a parlamentben november 15-én este, amikor sor került az iraki magyar szállítóalakulat mandátumának meghosszabbításáról szóló szavazásra. Mivel az alkotmány értelmében a magyar katonák külföldre küldéséről a parlamentnek kell döntenie, méghozzá kétharmados szavazattöbbséggel, december 31-én lejár az iraki misszió határideje.
Az MDF már 2003 novemberében ellenezte az iraki magyar alakulat mandátumának 2004 végéig történő meghosszabbítását, így a frakció tagjai akkor tartózkodtak a szavazásnál, míg négy képviselő nemmel szavazott.
A Fidesz elutasító álláspontja 2004-ben vált egyértelművé. Az amerikai csapatok által elkövetett kegyetlenkedéseket követően májusban Simicskó István határozati javaslatot nyújtott be, melyben szorgalmazta a fogolykínzások elítélését. A kormánypártok ellenkezése miatt a magyar országgyűlés nem foglalt állást ebben a kérdésben. Áder János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője ekkor kijelentette: „A Fidesz álláspontja szerint nem lehet törvénytelen eszközökkel demokráciát teremteni és jogtiprással biztosítani az emberi jogokat, így a nyilvánosságra hozott, kínzásokat bemutató fotók új helyzetet teremtettek Magyarország iraki szerepvállalásának megítélésében is.”
A nagyobbik ellenzéki párt elhatározását megerősítette – mint ezt Orbán Viktor nemrégiben jelezte is Tony Blairnek, amikor a brit miniszterelnök személyesen kérte, hogy az ellenzék járuljon hozzá az iraki mandátum meghosszabbításához –, hogy a közvélemény-kutatások egyértelműen azt jelezték: Magyarországon az emberek elutasítják a katonai szerepvállalást Irakban.
Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a szavazást követően kijelentette: „Súlyos következményei lesznek döntésüknek. Külföldön nem veszik jó néven, ha egyoldalúan hagynak ott egy missziót, ennek évekig tartó külpolitikai következménye lehet”.
Bár a magyar katonák a parlament felhatalmazása alapján csak december 31-ig tartózkodhatnak Irakban, a kormánypártok értelmezése szerint e dátumot követően kezdődik meg a „csomagolás”, a csapatok hazatelepítése Irakból.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a döntés után a Magyar Rádiónak adott szokásos kedd reggeli interjújában kifejtette: Magyarország nem jól döntött, ez a hazatelepülés menekülésnek látszik. A kormányfő hozzátette: a honvédelmi miniszter kezdeményezni fogja, hogy üljön össze a parlament honvédelmi bizottsága, és „hogyha ott nagy vita van, akkor az alkotmányügyi bizottság” is, hogy tisztázzák, a 31-i határidő az utolsó magyar katonának az iraki határokat való átlépését, vagy Magyarországra történő megérkezését jelenti.
A kormánypártok ugyanakkor nem tettek le arról, hogy hazánk a közeljövőben ismét szerepet vállaljon az iraki békefenntartásban. Gyurcsány, mint arról az Info Rádió beszámolt, bejelentette: Magyarország a most szolgálatot teljesítő egységnél kisebb felkészítő-kiképző alakulat Irakba küldéséről egyeztet a NATO-val.
origo.hu
Sulyok Tamás is részt vesz Ferenc pápa temetésén
