Eladják a kutatóintézeteket is?

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal koncepciója szerint egyes, az MTA-hoz tartozó kutatóintézeteket közhasznú társasággá alakítanának. Az akadémia főtitkára szerint az átalakítás a kutatóhálózat széteséséhez vezetne, ezért ellenzi azt.

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal privatizálná, illetve közhasznú társasággá alakítaná át a Magyar Tudományos Akdémiához (MTA) tartozó egyes kutatóintézeteket – írja a mai Népszabadság. „Csak így hozhatók létre új, magasan kvalifikált munkahelyek, így lehet a kutatási eredmények fokozott hasznosításában érdekeltté tenni az intézeteket„ – mondta a lapnak a hivatal elnöke, Boda Miklós, aki arról is beszélt: több jelentős ipari megbízást kapott kutatóintézet nyáron maga jelezte átalakulási igényét. Ezért került be a javaslat a szakértői ajánlásba azzal a megjegyzéssel, hogy csakis ott célszerű, ahol az intézet maga kéri. Ennek ellentmond az, hogy a Szegedi Biológiai központ főigazgatója – mint a Népszabadságnak nyilatkozta – teljességgel elképzelhetetlennek tartja az akadémiai intézmény privatizációját, holott a lap értesülései szerint ez az intézmény, illetve az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet (SZTAKI) alakulna át elsőként.

Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára az MNO-nak hangsúlyozta: a kutatási hivatal az MTA-val nem egyeztetett előzetesen a koncepcióról, sőt a hivatal mellett működő tanács – melynek ő is tagja – sem értesült erről az elképzelésről. Kroó Norbert, aki az MTA kutatóhálózatának működtetéséért felel, leszögezte: ilyen ötlet csak annak juthat eszébe, aki nem ismeri a tényeket, illetve rosszindulatú vagy egyéni célok motiválják. – Utóbbit nem feltételezhetjük, ezért úgy véljük: a koncepció készítői nincsenek tisztában a tényekkel – vélekedett a főtitkár, aki elmondta: az MTA égisze alatt 38 kutatóintézet, illetve 171 kutatócsoport működik, és gyakorlatilag az egyetlen versenyképes kutatóhálózat Magyarországon. – Aki ezt meg akarja bontani, az az ország ellen követ el bűnt – hangsúlyozta az akadémikus, kiemelve: az MTA konszolidációs programjának köszönhetően a hálózat egyre eredményesebben tevékenykedik. – Az alapkutatásokat költségvetési forrásból kell finanszírozni – az európai gyakorlat is ezt mutatja –, hiszen a piac követelményeinek kitenni lehetetlen. A pénzügyi kormányzatnak is az az érdeke, hogy az állami forrásokat ellenőrzött szervezetek, és ne a kevésbé kontrollált közhasznú társaságok költsék el – mondta Kroó Norbert. Az MTA egyébként költségvetése 60 százalékát állami finanszírozásból, 40 százalékát a piacról fedezi. – Azon dolgozunk, hogy a vállalati szféra többet profitáljon az alapkutatások eredményeiből – tette még hozzá.

A főtitkár szerint nincs realitása a kutatóhálózat privatizációjának, átalakításának. – A hálózat szétesne, ami az állam számára jelentős veszteséget jelentene, és nemzetközi botrányt okozna. A pénzügyi bevétel egyébként nem minden, egy ország helyzetét sok minden fémjelzi – a színvonalas tudomány hozzátartozik egy ország kultúrájához. A gazdaság alapja szintén a kutatásból indul ki, és az előre vezető út is az oktatáson és a kutatáson keresztül vezet – fűzte hozzá.

Inzelt Péter, a SZTAKI igazgatója szerint a kht.-s gazdasági szabályozás kedvezőbb ugyan, mint a költségvetési, ám a közhasznú társasággá alakításnak nincs aktualitása. A kht.-vá alakítás nem egyenlő a privatizációval – tette hozzá az igazgató, aki a költségvetési szabályozást nehézkesnek és bürokratikusnak tartja olyan intézményeknél, melyeknek saját bevételük is van. Inzelt Péter elmondta: azért harcol a pénzügyi tárcával, hogy változtassák meg a szabályozást, vagy hozzanak létre külön szervezeti formát olyan intézményeknek, melyek egyaránt rendelkeznek költségvetési és saját bevétellel is. A SZTAKI bevételének egyharmadát fedezi költségvetési forrásból.