Az igazi értékeléshez persze idő kell majd, de már most is tudjuk, hogy csata után az erők felmérése, az újabb kihívások felmérése és a revans (bizonyos formában a siker állandó igézete), az újbóli megmérettetés lehetséges formái kísértik meg a harcost és a hozzá közel állókat: a közvetlen szakmai segítőket, a szurkolókat és mindazokat, akik meglepve tapasztalták, hogy a sakk is hozzátartozhat életünkhöz.
A mérkőzés befejeződése – 12.-13.-14. forduló – a napi sajtó, rádió és televízió megkülönböztetett figyelmét harcolta ki, amit sakkversennyel kapcsolatosan az elmúlt 15 évben nemigen láthattunk, halhattunk. Kitűnő dolog, gyorsan meg lehetett szokni. Igaz, a tét óriási volt: a klasszikus egyéni sakkvilágbajnokságra esélyes Lékó Péternek az orosz óriással, Vladimir Kramnyikkal vívott küzdelme világszenzációként robbant be a médiába. Kollégák, olvasók, barátok lelkesedve érdeklődtek a sakkról; sőt, telefonok, e-mailek, sms-ek, személyes üzenetek a világ minden részéről szinte egységes szurkolótáborrá kapcsolták össze néhány nap alatt még azokat is, akikkel különben csakis a labdarúgás, tenisz, forma–1, kosárlabda vagy kézilabda hullámhosszán találkozhattam korábban.
Sakkország lettünk, amin persze én nem is csodálkozom, hiszen 1922 óta a magyar sakk-kultúra világviszonylatban tényező. Meglepetésemre még az MNO-s sakkrovatom időleges hiánya is feltűnt barátaimnak: pont most csinálsz ilyet! – méltatlankodtak –, midőn néhány nap múlva magyar sakkvilágbajnokot avathatunk! Amiben igazuk lehet, mert végül a 7-7-es döntetlen eredmény az én (már megszokott) lustaságomnak köszönhető…
Ez természetesen vállalom, noha most megpróbálom a Magyar Nemzetben megjelent cikkeimmel (teljes terjedelemben, húzás nélkül) bemutatni, hogy közben mivel is foglalkoztam a szurkolás mellett, amit azért nem lehet rossz néven venni egy öreg csatalótól, aki a sakktrombita hangjaira néha-néha a küzdőtéren érezhette magát, hála az internetnek, a világbajnokság remek, egyidejű szolgáltatásainak (az utolsó fordulótól eltekintve, amikor is technikai csőd miatt csak telefonból értesülhettem időnként a játszma állásáról…).
Lékó Péter a mérkőzés befejezésekor tett nyilatkozatával fejezem be e sajátos beszámolót: I have my motivation, but now I need my rest – magyarul annyi, hogy óhajtja a sakkharcot továbbra is, de pillanatnyilag pihenni szeretne…
Csatlakozni szeretnék ehhez a nyilatkozathoz azzal, hogy Péter csak egy-egy partit játszott Kramnyikkal, de mi aztán – mint szakértők, kibicek, szurkolók – több száz virtuális partit játszottunk le annak ürügyén, hogy mi persze sokkal jobban értettünk volna hozzá, ha a sors szembe ültetett volna minket a világbajnokkal. (Pardon.)
Nézzük tehát meg írásaimat a világsajtó által méltán szuperlatív dicséretekkel méltányolt játszmákról:
Lékó briliáns győzelme!
Felforrósodott a küzdelem Brisságóban: a finis közeledtével mindkét matador kockázatos, kombinációkban gazdag játékkal rukkolt elő és Lékó Péter csodás, szépségdíjas győzelmet aratott a világbajnok ellen sötéttel, s most már 4.5-3.5-re vezet a mérkőzésen.
Világbajnoki párosmérkőzés, 8. játszma
Kramnyik, V. (2770) – Lékó, P. (2741)
Brissago (8), 2004. október 7.
Spanyol játszma (C89)
1. e4 e5 2. Hf3 Hc6 3. Fb5 a6 4. Fa4 Hf6 5. 0-0 Fe7 6. Be1 b5 7. Fb3 0-0 8. c3 d5!?
Kramnyik élesbe kapcsol, Lékó felveszi a kesztyűt!
Marshall-cseljátékával sötét hosszú nyomorgás helyett inkább
gyalogot áldoz fejlődési előnyért és támadásért.
9. exd5 Hxd5 10. Hxe5 Hxe5 11. Bxe5 c6
A premieren (Capablanca-Marshall -1918, New York ) Hf6 12. Be1 Fd6 13. h3 Hg4! 14. Vf3 Vh4! 15. d4 Hxf2 16. Be2! után a kubai egy időre száműzte a változatot a gyakorlatból, így: 16. – Fg417.hxg4 Fh2+! 18.Kf1 Fg3 19.Bxf2 Vh1+ 20. 20.Ke2 21.Fd2 Fh4 22.Vh3 Bae8+ 23.Kd3 Vf1+ 24.Kc2 Ff2 25.Vf3 Vg1 26.Fd5 c5 27.dxc5 Fxc5 28.b4 Fd6 29.a4 a5 30.axb5 axb4 31.Ba6 bxc3 32.Hxc3 Fb4 33.b6 Fxc3 34.Fxc3 h6 35.b7 Be3 36.Fxf7+! és örökzöldet alkotott:1-0.
12. d4 Fd6 13. Be1 Vh4 14. g3 Vh3 15. Be4 g5!?
Ruy Lopez spanyol csizmaszorítóját az elmélet-búvárok világosra tartják jobbnak, bármit is agyalnak ki a sötéttel védekezők. Ellenben: ha a Marshall bejön, akár eufória is lehet a dologból. Mindenesetre többéves laboratóriumi elemzés is szükséges, mert a meglepetés nincs kizárva.
16. Vf1 Vh5! 17. Hd2 Ff5 18. f3 Hf6 19. Be1 Bae8 20. Bxe8 Bxe8 21. a4 Vg6 22. axb5 Fd3! 23. Vf2 Be2 24. Vxe2
Kramnyik a parti elemzése után megjegyezte, hogy társaival
együtt elnéztek valamit. Szóval ez az. Ha nyerő lépésünk
véletlenül utolsó hiba, akkor baj van. Tartakover sakkmágus
szerint ugyanis csak az nyerhet, aki az utolsó előtti hibát
követi el…
Itt 24.bxa6 Bxf2 25.Kxf2 Vh5 26.Kg1 Fxg3 27.hxg3 Vh3 28.a7 Vxg3+ 29.Kh1 után sötét a pokoli g4!! 30. a8V+ Kg7 31.Vxc6 Vh4+ 32.Kg1 g3!-mal sötét nyer.
24. – Fxe2 25. bxa6 Vd3 26. Kf2 Fxf3 27. Hxf3 He4+! 28. Ke1
28. – Hxc3!!
Csodálatos húzás:
„Ez a parti bemasírozik a sakk-történelembe!” – Kramnyik dicsérete parti után. Hát, igen: egy ilyen lépésért érdemes sakkozni, igazában.
29. bxc3 Vxc3+ 30. Kf2 Vxa1 31. a7 h6 32. h4 g4 0-1.
Nem nehéz megjósolni, hogy ezt az állást megfesti majd egy
képzőművész, de bélyegen is jól fog mutatni… Hajrá, Péter!
BRISSAGO a modern sakklélektan erőpróbája
Drámai feszültség jellemezte a 12. fordulót: Kramnyik mindent megpróbált, hogy egyenlítsen, de Lékó védeni volt képes állását, s a legvégén talán már a győzelem is felvillanhatott, midőn sokak meglepetésére döntetlent ajánlott a különösen nehéz állásban, kölcsönös időzavarban. Most aztán találgathatjuk, hogy továbbjátszás esetén (Hf5!) alig több mint 15 percbe sűrítve mi minden történhetett volna… Lékó mindenesetre úgy gondolta, hogy Kramnyik nem kockáztathat tovább, el kell fogadnia a kiegyezést, amivel a döntés az utolsó két játszmára marad. Legjobb lesz, ha megnézzük a csata lefolyását, mert a sakkjátszma sorsa mindig is elemzés tárgya: a valóság és a képzelet sajátos vegyülete, amit a sakkóra ketyegése nem befolyásolhat többé. Lássuk tehát:
Kramnyik, V. (2760) – Lékó, P. (2743)
Brissago (12), 2004. október 12.
Caro Kann védelem (B19)
1.e4 c6 2.d4 d5 3.Hd2 dxe4 4.Hxe4 Ff5 5.Hg3 Fg6 6.h4 h6 7.Hf3 Hd7 8.h5 Fh7 9.Fd3 Fxd3 10.Vxd3 e6 11.Ff4 Va5+ 12.Fd2 Vc7 13.0-0-0 Hgf6 14.He4 0-0-0 15.g3 Hxe4 16.Vxe4 Fd6 17.Kb1
Coelho-Molina (BioPreto 2003) szinte előjátszották a témát: 17.c4 Hf6 18.Vc2 c5 19.d5 exd5 20.cxd5 Bhe8 21.Fc3 Vd7 22.Kb1 Kb8 23.Fxf6 gxf6 24.Hh4 Vg4 25.Hf5 Be2 26.Hxh6 Vf3 27.Vf5 Bxb2+ 28.Kxb2 Fe5+ 29.Kc1 Va3+ 30.Kd2 Bxd5+ 31.Ke2 Vxa2+ 32.Kf3 Vb3+ 33.Kg2 Bxd1 34.Bxd1 Vxd1 35.Hg4 Vd5+ 36.Kh3 Vh1+ 37.Hh2 Vc1 38.f4 Fd4 39.h6 Ve1 40.h7 Ve8 41.Hg4 Vf8 42.Vh5 f5 43.He5 Vh8 44.Vxf7 Fxe5 45.fxe5 1-0. és feketét szépen kicsontozták. Vajon mi fenyegeti ebben a sötét Caro Kann erdőben a játszókat?
17. – Bhe8 18. Vh7!
(Idő: 1.32 – 1.28) És Kramnyik beleújít:18.Ve2 vagy 18.c4 a szokásos.
18. – Bg8 19. c4 c5 20. d5 Hf6 21. Vc2 exd5 22. cxd5 Vd7!? 23. Fc3 Bde8 24. Fxf6
(Idő: 42.37 – 34.06) Ezek szerint a” mintajátszma” stratégiailag nyert állása az előkép. Viszont sötétnek mégis lesznek esélyei majd f5-f4-gyel.
24. – gxf6 25. Vd3
Ezt furcsa lépést maga Kramnyik sem értette utólag. Lehet, hogy azonnal Hd2-őt kellett volna megpróbálnia. E vezérlépés látszólagos semmitmondást hangsúlyoz, de a „tessék, te lépsz” órakezelés óriási lelki vihart feltételez.
25. – f5! 26. Hd2 b5!
Nem lehet megtűrni a huszárt c4-en! Persze nehéz szívvel húz ilyet az ember. A sötét gyalogosok most előre fröcskölnek!
27. Bhe1 Kb8 28. Vc3! Bxe1 29. Bxe1 c4! 30. Hf3 f4! 31. g4 Fc7!
(15.13– 11.50) Kramnyik valószínűleg alábecsülte sötét védekezését. Jó huszár a rossz futó ellen könnyedén nyer gondolhatta. Könnyen nyerni? Néhány lépés után kiderül, hogy „a dinamikus egyensúly” még a gyalogvadászatot is lehetővé teszi sötétnek. Idegtépő vezérlépések következnek:
32. Vd4 (11.00 ) Vxg4 (10.28) 33. Ve4(10.26) Vxh5(8.43) 34. Hd4 Vg6
(7.50-8.25) Sakktörténelmi pillanat – a lélektani birkózás csúcspontjára érkeztünk: Lékó döntetlent ajánlott, mert nyilván nem tudta megítélni, hogy most két gyalogos előnnyel nyerésre áll-e, vagy esetleg kicsit rosszabbul 35. Hf5 után. Elég nyomasztó dolog lehetett idáig is elviselnie a világos huszár dominanciáját. Kramnyikot viszont anyagi hátránya kényszeríthette az ajánlat elfogadására. És hogy melyikük járt ezzel a remivel jobban – ezt csak az utolsó fordulók igazolhatják vissza. Mi pedig okosabbak lehetünk – akár már ma is – a 13. játszma után; hiába, most sakktörténelmi időket élünk… Hajrá Péter!
Sakkláz van Brisságóban!
Világbajnoki párosmérkőzés 13. játszma. Igazi 13. forduló hihetetlen izgalmakkal. Kramnyik meglepte a megnyitásban Lékó Pétert, s könnyen kiegyenlített, sőt, szemre egyenesen jobb állásba került, de a lebonyolításban bizonytalankodott, amit Péter azonnal kihasznált (Hf5!) és már-már biztos döntetlenre mentett, amikor hibázott és rettentő gyanús bástyavégjátékba kényszerült. Iszonyú mélységek fölött úszkáltak, Kramnyik egyenlítése a levegőben vibrált, de Lékó megtalálta az egyetlen esélyt és zseniálisan megmentette a fél egységet.
Kárpótlást kaptunk a sok gyors döntetlenért, amelyet mi kívülállók nem is nagyon értünk, mert hiszen ezekért a döntetlenekért nem lehet csak a világbajnokot kárhoztatni, mert a megegyezéshez mindig két játszó kell. S ki tudja, mivel indokolható egy rövid szalonremi, amiből bizony jó pár kijutott itt nekünk Brissagóban.
Mindenesetre, ilyen sakkláz még nem volt Magyarországon, s az utolsó forduló játszmáját több millióan nézik majd az egész világon.
És Lékó Péter 7-6-ra vezet, egyetlen kis remivel világbajnok címet szerezhet. Mindenki néked szurkol: Hajrá, Péter!
Lékó, P. – Kramnyik, V.
Brissago (13), 2004. október 16.
Benoni védelem
1. d4 Hf6 2. c4 e6 3. Hf3 c5 4. d5 d6 5. Hc3 exd5 6. cxd5 g6 7. Hd2 Fg7 8. e4 0-0 9. Fe2 Ha6 10. 0-0 He8! 11. Hc4 Hac7 12. a4 f5! 13. exf5 Bxf5!
Új lépés, amelyre nehéz azonnali nyerő stratégiát kitalálni. Felkészülésben esetleg igen.
14. Fg4 Bf8 15. Fxc8 Bxc8 16. Vb3 b6 17. Hb5 Hxb5 18. axb5 Bc7 19. Fd2 Bcf7 20. Fc3 Vd7 21. f3 g5 22. He3 Bf4 23. Bfe1 h5 24. Vc2 Vf7 25. h3 Fd4 26. Fxd4 Bxd4 27. Hf5! Vxf5 28. Vxf5 Bxf5 29. Bxe8+ Kf7 30. Bb8 Bdxd5 31. Bxa7+ Ke6 32. Be8+ Kf6 33. g4?
Bh7! és B8e7! kellett volna, majd örökös sakkal kierőszakolni a döntetlent. Kramnyik királya most kiszabadul a kalitkából, s azt bizonyítani, hogy minden bástyavégjáték döntetlen (Tartakover) – nem lesz könnyű…
hxg4 34. hxg4 Bd1+ 35. Kf2 Be5 36. Bh8 Bd2+ 37. Kg3 Bee2! 38. Bf8+ Kg6 39. Bg8+ Kf6 40. Bf8+ Ke6 41. Be8+ Kd5 42. Bxe2 Bxe2 43. Bg7 Be5 44. Bb7 c4 45. Bxb6 Be2 46. f4!!
Egyetlen mentség, de úgy látszik, hogy menti a játszmát. Ugyanis nincs idő vacakolásra – kell egy újabb szabadgyalogos minden áron!
46. – Be3+ 47. Kf2 gxf4 48. Bb8 Bb3 49. b6 Ke4 50. Be8+ Kd3 51. Be2 d5 52. Kf3 d4 53. g5 c3 54. bxc3 dxc3 55. Fg2 Bb2 56. b7 Bxb7 57. Kxf4 Bb2 58. Bg1 c2 [02:01] 59. Bc1 [ 05:04] Bb1 [01:33] 60. Bxc2 [ 20:27] Kxc2 16:59] 61. g6 [ 18:55] Kd3 [ 16:47] 62. Kf5 [18:11] Bb5+ [16:42] 63. Kf6 [ 18:24] Bb6+ [ 17:00] 64. Kf7 [ 18:19] Bxg6 [ 17:21] 65. Kxg6 [ 18:08] remis
A végjáték elemzésére napok kellenek majd: mindenesetre néhai Barcza nagymesternek adhatunk igazat, ki kell játszani a játszmákat lesz, ami lesz alapon, mert ha nem tesszük, megbánjuk. Akiknek volt szerencséjük végigkibicelni ezt a játszmát, soha nem felejtik el a partit. És hogy a remény hal meg utoljára ( majd mindenki vesztettnek látta Péter állását), azt a végeredmény igazolja.
Vladimir Kramnyik – Lékó Péter 7-7.
Világbajnoki mérkőzés, 14. játszma
Kramnyik, V. – Lékó, P.
Brissago(14), 2004. október 18.
Caro Kann védelem (B12)
1. e4 c6 2. d4 d5 3. e5 Ff5 4. h4 h6 5. g4 Fd7 6. Hd2 c5 7. dxc5 e6 8. Hb3 Fxc5 9. Hxc5 Va5+ 10. c3 Vxc5 11. Hf3 He7 12. Fd3 Hbc6 13. Fe3 Va5 14. Vd2 Hg6 15. Fd4 Hxd4 16. cxd4 Vxd2+ 17. Kxd2 Hf4 18. Bac1 h5 19. Bhg1 Fc6 20. gxh5 Hxh5 21. b4 a6 22. a4 Kd8 23. Hg5 Fe8 24. b5 Hf4 25. b6 Hxd3 26. Kxd3 Bc8 27. Bxc8+ Kxc8 28. Bc1+ Fc6 29. Hxf7 Bxh4 30. Hd6+ Kd8 31. Bg1 Bh3+ 32. Ke2 Ba3 33. Bxg7 Bxa4 34. f4 Ba2+ 35. Kf3 Ba3+ 36. Kg4 Bd3 37. f5 Bxd4+ 38. Kg5 exf5 39. Kf6 Bg4 40. Bc7 Bh4 41. Hf7+ 1-0.
A magyar sakkozás történetének egyik legfényesebb története fejeződött be a Kramnyik Vladimir-Lékó Péter klasszikus sakkvilágbajnokság 14. játszmájával. A világbajnok győzött, s így a szabályok értelmében 7-7-es döntetlen eredménnyel megtartja címét, amelyet Garri Kaszparov legyőzésével, 2000-ben +2 =14 – 0 eredménnyel szerzett meg: még a múlt században…
A magyar remény, hogy férfi világbajnokunk lesz, most a harmadik évezredben, ugyan hajszálon megbukott, mégis, Lékó Péter teljesítményét a legmagasabbra kell értékelnünk: ő az első magyar nagymester, akinek sikerült eljutnia a világbajnoki mérkőzésig. Fejlődése az utolsó két évben rakétaszerűen ívelt idáig, méltó ellenfele volt Kramnyiknak az egész mérkőzés folyamán s a végső siker kapujában egyetlen kisebb megingás fosztotta csak meg a büszke sakkvilágbajnoki címtől. A mérkőzés utolsó három játszmája sakktörténelmünk legizgalmasabb történése volt, amit
az is bizonyít, hogy az utolsó partikat közel három millióan izgulták végig a világban. Büszkeségünk, hogy a mérkőzők egyike, a kihívó, magyar volt, végre is nem hiába várakoztunk közel száz éve erre a megtiszteltetésre. Döntetlen az aktív világbajnokkal Lékó Péter pályafutásának eddigi legnagyobb sikere, amit csak akkor múlhat felül, ha legközelebb – ahogyan ő maga a díjkiosztó gálán
kifejtette – újra megpróbálhatja, s egy fél pontocskával többet ér el majd, mint ahogyan ezúttal sikerült.
A mérkőzés szakmai vetületeit elemezve megállapíthatjuk, hogy az orosz „kollektivizált” védelmet nem lesz könnyű áttörni, de egyáltalán nem lehetetlen dolog: Lékó Péternek már most is majdnem sikerült.
Gratulálunk a teljesítményedhez: Jó mulatság, férfimunka volt, valóban. A második nekifutáshoz jó egészséget és kicsit több szerencsét kívánunk!
Magyar Péter
„Nézd meg a saját szemeddel! tiszacsomag.hu” – új honlap indult, ahol megtudhatja, mit tervez a Tisza Párt
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!