Európa fejlesztése német érdek

A német nyelvű lapok részletesen foglalkoznak a CSU müncheni pártkongresszusával, ahol Angela Merkel, a CDU elnöke a német nemzeti érdekeket hangsúlyozta. Miközben a német politikai elit a multikulturális társadalom válságával küzd, új európai rasszista kampány jelent meg – írja a Süddeutsche Zeitung. Berlinben magyarországi antiszemitizmusról szóló darabokat mutattak be – számol be a Berliner Morgenpost.

Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (faz.net)

A konzervatív napilap vezető publicistája, Karl Feldmeyer Angela Merkel új nyelvezete címmel mutat rá arra az újdonságra, hogy a vezető szövetségi politikus a „nemzeti érdekről” beszélt a hétvégi CSU kongresszuson.

Merkel beszédében egy új, eddig még fel nem fedezett koordinátarendszert állított fel, amelynek középpontjában a német nemzeti érdekek állnak. Ennek kell a német politika döntő kritériumává válnia – nyilatkozott a CDU elnöke Münchenben. A kijelentés nemcsak Merkel számára új, hanem az egész CDU-nak is. Elődje a pártelnökségben, Helmut Kohl általában ezt a kérdést úgy kerülte meg, Pfalz az ő otthona, Németország a hazája, Európa „mindannyiunk jövője„, amivel világossá tette, hogy „Európa” az ő politikájának döntő tényezője. Ennek ugyan Merkel Münchenben nem mondott nyíltan ellen, mégis újra legitimálta pártja Európa-politikáját. Európa továbbfejlesztése azért fontos, mert az német érdek. Mert ez így áll, s mert az EU szabadkereskedelmi övezetté történő redukálását meg kell akadályozni, ezért nem lehet Törökország az EU tagja – érvelt a pártelnök-asszony. Ezért Ankara kénytelen megelégedni a privilegizált partnerséggel.

A Merkel által felvázolt politikai koordinátarendszerben az az új, hogy számára az EU nem öncél, hanem éppen azt igazolja, hogy a német érdekeket szolgálja, ahelyett – ami eddig a CDU esetében magától értetődő volt – hogy általánosságban, támogatásáról és megértéséről biztosította volna a most csatlakozott és csatlakozni kívánó országokat. Világossá tette,hogy zavarja, hogy az új tagok alacsonyabb adókkal és bérekkel a többiek – (a tizenötök, a szerk) – kárából próbálnak meg hasznot húzni.

Szintén új és figyelemre méltó volt az a mondata: „A multikulturális társadalom nagyszerűen meghiúsult.„ Ez a CDU elnökasszonyának egy olyan felismerése – állapítja meg Feldmeyer – amit most közöl először a választókkal. Merkel újra felfedezett német identitásának képéhez passzol a müncheni beszéd azon passzusa is, amiben a Schrödernek a német egység napjának eltörlésére vonatkozó javaslatát kommentálta. Arra emlékeztetett, hogy a csak a költségeket szem előtt tartó Schröder – aki ekkor Alsó-Szászország miniszterelnöke, legnagyobb problémája az volt mekkora központi támogatástól esik el az egyesülés miatt (a szerk) – ,még a berlini fal leomlásakor is durván ellenezte a német egységet.

Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (faz.net)

A konzervatív napilap vasárnapi kiadása Schröder óv a kultúrák közötti harctól címmel foglalkozik a német politikai elit növekvő aggodalmaival és tehetetlenségével.

A külföldiek integrációjáról folyó vita egy alapvető értékvitává kezd terebélyesedni. A CSU müncheni pártkongresszusán Edmund Stoiber követelte, hogy kényszerítsék a külföldieket nagyobb integrációs teljesítményre, valamint „az ország keresztény gyökereinek védelmére” szólított fel. Stoiber a szövetségi elnököt, Horst Köhlert idézve a nemzeti összetartozás erősebb hangsúlyozását követelte. Egy „természetes patriotizmus„ nélkülözhetetlen az ország érdekében – nyilatkozta a bajor miniszterelnök. Schröder felszólította a külföldieket, hogy tegyenek többet beilleszkedésükért. „Meg kell követelnünk, hogy azoknál, akik hozzánk jönnek, a mi integrációs szándékunkkal egy integrációs akarat találkozzon” – nyilatkozta Schröder Berlinben.

A zöldek környezetvédelmi minisztere, Jürgen Trittin az FAZ-nak nyilatkozva minden vallási közösség teljes egyenjogúsítását követelte Németországban. A bajor belügyminiszter Günther Beckstein (CSU) úgy fogalmazott, hogy a multikulturális társadalom „naiv illúziónak” bizonyult. Stoiber szerint mind az iskolai keresztek, mint az iskolai imádság területén az uniópártoknak offenzívabban kell fellépnie. „Nem lehet azt mondani, hogy a kereszt engedélyezett, de a fejkendő nem„ – nyilatkozta Claudia Roth, a zöldek elnöke. Frakcióvezetőjük, Katrin Göring-Eckardt úgy fogalmazott, hogy egy vallásos muzulmán tanárnőt is megillet a jog, hogy fejkendőt viseljen. Trittin szerint: „Ha a keresztet engedélyezik az iskolában, akkor együtt kell élni a muzulmán-török fejkendővel is.”

Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)

Miközben a hollandiai eseményektől pánikba esett német politikusok úgy tesznek, mintha tudnák a megoldást a multikulturális társadalom válságára, csak idő kérdése volt, hogy megjelenjenek az első rasszizmust kiáltók. A baloldali napilap most két írással is igyekszik pótolni e hiányt. A Meggyanúsítva címűben a torontói szociológus, Y. Michal Bodemann vél párhuzamot felfedezni az európai ú,j iszlámellenes nacionalizmus és az antiszemitizmus között.

Bodemann szerint elképzelhetetlen szeptember 11-e nélkül az új európai rasszista hecckampány ilyen intenzív kitörése. Most a bennszülöttek és a bevándorlók közötti gyűlölet egymást erősítve tornászódik magasra. Azt ugyanakkor általában nem veszik észre, hogy itt többnyire a bevándorlókra újrafogalmazott régi antiszemita vádak élednek újjá: „párhuzamos társadalomtól” (zsidók, akik csak sajátjaikon segítenek) az „átláthatatlanságon” keresztül (titokban operáló, összeesküvő zsidók) egészen a zsidó és török patriarchátusig. A történet vége az az állítás, hogy szeptember 11-e a muzulmánok tette volt.

Most még a kimondottan zsidóellenes érzelmek a rasszista jobboldalnál és meghatározott bevándorló csoportoknál különválnak. A bevándorlók azonban előbb-utóbb arra kényszerülnek, hogy a bennszülöttekkel szembeni nyílt konfliktusokat elkerüljék és frusztrációjukat ehelyett a zsidókon, mint bűnbakokon vezessék le, miként a jobboldal is ugyanezt teszi.

Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)

Ugyanerről a témáról elmélkedik Ulrich Beck müncheni szociológus a Gyűlölet globalizációja című írásában. Beck szerint egy fogalmat kellene bevezetni a bevándorlókkal kapcsolatban, mert már maga ez a szó is negatív értelmezésekre adhat okot. Ezért a transznacionális kifejezést ajánlja, mert ez „feloldja a külföldi és belföldi, a barát és ellenség, valamint idegen és hazai közötti megkülönböztetést.”

Berliner Morgenpost (morgenpost.berlin1.de)

A német főváros reggeli napilapja Véres szegek címmel közöl előzetest két, november végén Berlinben bemutatásra kerülő magyarországi színdarabról, amelyek a tudósító szerint Magyarországon komoly felhördülést váltottak ki.

Az első Mohási János Csak egy szög című, nyolc epizódból álló darabja. A mű a cigányok üldözésekkel teli életét meséli el, amelyben az egész társulat elkíséri a főszereplőt, Karcsi báscit (sic!) és feleségét az időutazásra. A színdarabot a „Spielzeiteuropa” rendezvénysorozat keretében mutatják be. A sorozatot, mint azt a bemutató sajtószóvivője, Jagoda Engelbrecht hangsúlyozta, azért állították össze tematikusan, mert ma Magyarországon lehet a legizgalmasabb politikai színdarabokat látni.

A második Pintér Béla rendezésében a Megkarcolt celluloid című darab, amely énekbeszédben szól a magyarországi antiszemitizmusról és a náci Németországgal kötött paktumról. Fehér vászon előtt játszanak a színészek. A magyar katonák egy csoportja egy bálon búcsúzik el a frontbevetés előtti utolsó éjszakán a feleségektől. Pintér egy filmszerű montázsban köti össze a vetélkedést, gyilkos fanatizmust és féltékenységet egy rendkívül látványos színpadi rendezéssé.