Ki hogy szavaz – és miért?

Egy internetes portál körkérdésére adott válaszokból kiderül: nem egységes, sőt ellentmondó a kormánypárti politikusok véleménye a külhoni magyar útlevéllel kapcsolatban. A kettős állampolgárság elutasítását pedig annak megvalósíthatatlanságával indokolják.

Ki (és miért) ellenzi vagy támogatja a kettős állampolgárságot? – teszi fel a kérdést az Origo az anyaországi és a határon túli politikusoknak. A kormánypártiak a „sokba kerül” érve mellett főképp a kettős állampolgárság megvalósíthatatlanságát hangsúlyozták az internetes portálnak, meglebegtetve a speciális, határon túli magyaroknak szóló útlevél alternatíváját. Csakhogy – mint a válaszokból kiderül – az ezzel kapcsolatos kormánypárti álláspontok is eltérnek egymástól. Az ellenzék egységesen elkötelezett a kettős állampolgárság bevezetése mellett.

Bankárszemlélet és antidemokrácia

A kettős állampolgárság bevezetése esetén Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint tömegesen hagynák el szülőföldjüket a határon túli magyarok, és ez nagyon sokba kerülne az államnak. Kuncze Gábor SZDSZ-elnök úgy véli: az emberek keveset tudnak e kérdéskörről ahhoz, hogy döntsenek róla, ezért nemmel szavazva „le kellene mondaniuk arról, hogy ők mondják meg, mi történjen”. Petrétei József szerint jogi problémákat vet fel a kettős állampolgárság intézménye. Eörsi Mátyás, az SZDSZ ügyvivője úgy látja: a környékbeli országok hamarosan mind úgyis az EU tagjaivá válnak, ahol szabadon költözhetnek és dolgozhatnak az emberek. Ukrajna ugyan belátható időn belül nem lesz EU-tag, de a kárpátaljai magyarok mindenképpen kimaradnának a kettős állampolgárságból, mert az ukrán alkotmány határozottan tiltja ezt – vélekedett. Pető Iván, az SZDSZ Országos Tanácsának elnöke egyenesen kijelenti: ha a népszavazás sikerese lenne, se lehetne törvényben szabályozni a kettős állampolgárságot, mivel a jogszabály elfogadásához kétharmados többség kellene. Hiller István MSZP-elnök egyenest a népszavazásra bocsátott kérdést kifogásolja; szerinte az rossz, ezért nem szabad rá igennel felelni – bár e kifogást nem részletezi. A pártelnök szerint „sokkal jobb lesz a határon túli magyaroknak a külhoni magyar útlevél és a sokmilliárdos állami támogatás, mint a kettős állampolgárság”.

Félnek a „nemtől” a határon túli magyarok

A határon túli magyar szervezetek láthatóan nem osztják Hiller álláspontját, hiszen szinte kivétel nélkül az igen szavazatra buzdítják az anyaországi választókat. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja úgy véli: ha a népszavazás nem járna sikerrel, a határon túli magyarok úgy éreznék, hogy az anyaországban lemondtak róluk. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség úgyanígy vélekedett, hozzátéve: a kormánypártok pofont adtak a határon túli magyaroknak, amikor nemmel szavazásra biztatták az embereket. Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt hangsúlyozta: az erdélyi magyarok túlnyomó többsége igényli a kettős állampolgárságot. Markó azt tartja: határozatokkal és törvényekkel az áttelepülést nem lehet korlátozni. Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök úgy fogalmazott: a határon túli magyaroknak nem a kormány által beígért pénzre, hanem nemzeti értékekre van szükségük. Márpedig ezt csak a kettős állampolgárság adhatja meg. Szerinte a kettős állampolgárok nem hagyják majd el szülőföldjüket.

A jobboldal szerint szó sincs betelepülésről

Mádl Ferenc köztársasági elnök azért szavaz igennel, mert – mint mondta – a Magyarországon élőknek közösséget kell vállalniuk a határon túl élő magyarokkal. Kifejtette: tapasztalatai szerint a határon túli magyar közösségek egyöntetűen szeretnék megkapni a kettős állampolgárságot, de nem akarnak áttelepülni Magyarországra. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke úgy véli: igennel szavazni hazafias kötelesség, sőt a társadalom elemi gazdasági és anyagi érdeke is. Mint mondta: az lenne a legfontosabb, hogy Európában mindenütt érvényes útlevélhez jussanak az állampolgárságon keresztül a határon túl élő magyarok. Dávid Ibolya, az MDF elnöke is igennel szavaz majd, mivel – érvelt – a határon túli magyaroknak szükségük van kedvezményekre az állampolgárság megszerzésekor. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője azért voksol a kettős állampolgárság mellett, mert hamisnak tartja az áttelepüléssel kapcsolatos érveket. – Szlovákiából sem települtek át tömegesen a magyarok, pedig a májusi EU-tagság óta ezt szabadon megtehetnék – hangsúlyozta. Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője sem tart az áttelepülésektől, hiszen – mondta – „a költözésről nem adminisztratív okok miatt döntenek az emberek”. – Meg kellene érteniük a kormánypárti szavazóknak, hogy most nem pártokról, hanem a határon túli magyarokról döntenek – fűzte hozzá. Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője is tudja: „lelki Trianon„ lenne a határon túli magyarok számára, ha az anyaországban élők elfordulnának tőlük. Lezsák Sándor, volt MDF-es független képviselő azért szavaz igennel, mert ha ma élne, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, II. Rákóczi Ferenc, Mikes Kelemen, Mikszáth Kálmán, Jókai Mór, Munkácsy Mihály, Ady Endre és Márai Sándor sem lehetne magyar állampolgár.

Homályos pontok a „magyarútlevéllel” kapcsolatban

Alig két év múlva Magyarország csatlakozik a Schengeni Egyezményhez, és a szomszédos, nem EU-tag országokban élő magyarok csak vízummal léphetnének be az Magyarországra. Ezt elkerülendő – ha már a kettős állampolgárságot elvetik – „dobta be” a kormány nemrég a határon túli magyaroknak szóló útlevél lehetőségét. A Magyarok Világszövetsége szerint az ötlet kivitelezhetetlen, mivel hivatalos úti okmányt csakis saját állampolgáraiknak adhat az adott ország. A külhoni magyar útlevéllel azonban nemcsak ez a gond: míg Hiller István szerint még a népszavazás előtt törvényt kell hozni a speciális útlevélről, az igazságügy-miniszter úgy véli: a passzus bevezetése problémás, a szomszédos államok megakadályozhatják a kiadását, és a Schengeni Egyezmény hatályba lépésekor ki kell őket vonni a forgalomból – tehát nem teljesíti eredeti célját. Fentiek alapján úgy látszik: a kormány nem tud megfelelő alternatívát kínálni a kettős állampolgárság mellé.