Magyarország 6,1 pontos konvergenciaindexével az utolsó előtti helyen áll a térségben a felzárkózási folyamat tekintetében. Az ICEG kutatóintézet és a Világgazdaság közös mutatója szerint a gyenge eredmény annak a következménye, hogy Magyarország a régió egyik legnagyobb költségvetési hiányát és legmagasabb inflációját tudhatja magáénak. Lefelé húzza az index értékét a térségbeli összehasonlításban alacsonynak számító gazdasági növekedés is. Szintén a legnagyobb, de még éppen a 60 százalékos maastrichti határon belüli – így az indexet nem rontja – a GDP-arányos államadósság.
A nominális kritériumok gyengeségét valamelyest ellensúlyozza a reálgazdaság viszonylagos fejlettsége, ami az egy főre jutó GDP mellett az ár- és bérszínvonalban is az egyik legjobb eredményt jelenti Magyarországnak.
Ez okozza azt, hogy a hetedik hely nem jelent végzetes lemaradást a második-harmadik helyezett Cseh- és Lengyelországhoz képest. Mivel a reálgazdasági fejlettség mutatói jóval lassabban változnak, mint a maastrichti kritérumrendszerben foglalt elemek, ezért elméletileg van lehetőség akár a viszonylag gyors előretörésre is. Ehhez azonban a költségvetési deficit mérséklésére van szükség, illetve az infláció leszorítására. Utóbbira látszik esély, mert miután az év eleji adóhatás eltűnik a fogyasztói árindexből (erre jövő év elején kerül sor) jóval 5 százalék alatti lesz az éves drágulás.
A konvergencia-rangsort továbbra is Szlovénia vezeti, délnyugati szomszédunk gazdasága szinte minden mutatóban a legjobbak között található, reálgazdasági fejlettsége pedig kimagasló. Figyelemre méltó Lengyelország utóbbi három évben mutatott fejlődése: a legnagyobb frissen csatlakozott ország a külső egyensúly terén és a gazdaság gyorsulásában ért el jó eredményeket.
Összességében egyébként megállapítható, hogy 1998 óta mind a nyolc gazdaság közelített az Európai Unióhoz, igaz, eltérő mértékben. Az átlagos növekedés 1 pont volt (5,5-ről 6,6-ra), a leggyorsabban Csehország és Szlovákia fejlődött. Csehország teljesítményébe belejátszik az is, hogy 1997-98 nagyon rossz időszaka volt a gazdaságnak, míg Szlovákia az ezredfordulón vett lendületet, ami a mai napig tart. Magyarországnak nem csupán az idei eredménye, hanem a fejlődése is gyenge: ez szintén az utolsó előtti helyre elég.
Érdekesség a balti mintaállamok gyenge eredménye. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy a reálgazdasági fejlettség igen alacsony, és ez csak lassan változik. A nominális kritériumokban viszont jellemzően nem nagyon tudnak javítani, hiszen azokban általában mindig eminensek (igaz, az idén az infláció emelkedése is rontotta a mutatót).
eső
Borongós karácsonyvárás: szomorkodik szenteste előtt az időjárás + videó
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!