Ismeretlen FinnMagyar művészet

A Finnországot bemutató programsorozathoz kapcsolódik az Ernst Múzeum legújabb kiállítása, amely a múlt század fordulója utáni finn és magyar művészettel, művészek közötti, a közönség előtt kevésbé ismert kapcsolatokkal ismerteti meg az érdeklődőket.

MNO
2004. 12. 11. 9:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tegnap nyílt meg az Ernst Múzeumban a már Finnországban bemutatott FinnMagyar – Az 1900-as Párizsi Világkiállítástól a Cranbrook Schoolig című kiállítás, amelyen a két ország művészeti kapcsolódásairól tájékozódhat a látogató.

Mintegy 100 évvel ezelőtt indult el az a jelentős változás a művészettörténetben, amelynek során a „periférián” élő kultúrák a hagyományos európai művészeti központok mellett saját és sajátos útra léptek, megőrizve kapcsolataikat a „központokkal”, de inkább egymással ápoltak kapcsolatokat. Ez a „regionalizmus” jelentős művészeti értékeket, barátságokat teremtett, amelyekre a nyugati művészettörténet-írás csak mostanában figyelt fel.

A finn és magyar kapcsolat az építészetben, képző- és iparművészetben a szakmai körökön kívül alig ismert. Tudományos és irodalmi érdeklődés, művészeti események előzték meg az 1900-as párizsi világkiállítást, amelyen a finn pavilon átütő sikert aratott a magyar kultúrában. Ennek hatásaként sorra alakultak a finn képzőművészeti gyűjtemények, és egyre többen pártolták hazánkban a finnországiéval párhuzamos képző- és iparművészeti mozgalmakat. Mindezt megerősítette az alkotók személyes barátsága is, mint Saarinen és a magyar szecesszió kivételes művészetegyénisége, Maróti Géza vagy Axeli Gallen-Kallela és a gödöllőiek kapcsolata.

A kiállításon fellelhetőek e barátságok tárgyi dokumentumai, valamint a finn „nemzeti romantika” és a magyar századelő rokon művészetfelfogását – a népművészet hatását, nemzeti mítosz keresését, háziiparból fejlesztett iparművészetét, hagyományos-paraszti építészetre is támaszkodó építészetét és ezek forrásait –, reprezentáló művek is. Szerepelnek továbbá a magyar művészek finnországi illetve a finnek magyarországi alkotásai is.

Ez a korszak igen gazdag volt közös kiállításokoban, kiadványokban, utazásokban (sőt letelepedésekben) és műalkotásokban, amit festmények, grafikák, iparművészeti tárgyak és archív felvételek elevenítenek fel. A február 13-ig látogatható tárlatot finn és magyar szerzők tanulmányait tartalmazó katalógus kíséri, amely a párizsi világkiállítástól Saarinen és Maróti 1920-as években készült közös, amerikai munkájáig, a Cranbrook School építéséig követi az együttműködések, kölcsönhatások történetét.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.