Kórházi fertőzés miatt 38-an haltak meg

Összesen 38-an haltak meg 2003-ban Magyarországon olyan fertőzések miatt, amelyek csak egészségügyi intézményekben terjednek. A megoldást a betegek izolálása jelenthetné, ehhez azonban sem kórterem, sem ápoló nincs elegendő. A problémát az okozza, hogy az intézményekben terjedő vírusok nagy része ellenáll a szokásos antibiotikumoknak.

Az országos felmérés szerint 2003-ban 83 nem kórházi és 44 kórházi járvány volt. A nem kórházi járványoknak mindössze 4 áldozata volt, a kórháziaknak pedig 38 – írja a Magyar Hírlap.

A kórházi fertőzések száma Magyarországon is megnőtt az elmúlt években. Az idei évről pontos adatok még nincsenek, ám az a 2003-as összesítésből is látszik, hogy 2002-höz képest 13 százalékkal több esetet regisztráltak. Ez megfelel a kilencvenes évek vége óta megfigyelhető tendenciának.

Ugyanakkor Szolnoki István, az Országos Tiszti Főorvosi Hivatal járványügyi főosztályának helyettes vezetője szerint az emelkedés mögött nem feltétlenül a higiéniai helyzet romlása áll, hanem az a tény, hogy egyre több kórházban működik erős infekciókontroll, tehát egyre több, korábban rejtve maradt fertőzést ismernek fel.

Tavaly összesen 127 házon belüli járványt jelentettek az egészségügyi intézmények, amelyekben 2100-an betegedtek meg. Ez a szám vélhetően csak a jéghegy csúcsa, az egyedi, tehát járványt nem okozó eseteket nem is kell bejelenteni.

A kórházi fertőzések nagyobb része (65 százaléka) nem volt specifikus, vagyis olyan megbetegedésekről volt szó, amelyek a kórházakon kívül is gyakran előfordulnak (például légúti betegségek, ételfertőzés okozta hasmenés). Ugyanakkor az Országos Epidemiológiai Központ e témában készített 2003-as jelentése megállapítja azt is, hogy a kórházi bakteriális járványok számának emelkedése a higiénés viszonyok romlására utalhat.

A kifejezetten kórházban terjedő fertőzések közül az úgynevezett MRSA a legveszélyesebb.

De mi is az MRSA? A methicilinrezisztens staphylococcus aureus egy kifejezetten egészségügyi intézményekben előforduló baktériumtörtzs, amely a szokásos antibiotikumok többségével szemben ellenálló. Sokak bőrén van staphylococcus fertőzés, ám ezek többsége az egészséges emberek számára különösebb gondot nem okoz. Súlyos betegséghez akkor vezethet a kórokozó, ha idős, meggyengült immunrendszerű beteg szervezetébe kerül a légutakon keresztül, sebfertőzés útján vagy orvosi beavatkozás során.

A legveszélyeztetettebbek az intenzív, valamint a rehabilitációs osztályokon fekvők, akik akár hónapokat töltenek különböző kórházakban. A hosszan tartó antibiotikum-szedés kifejezetten kedvez az MRSA-nak: minél több gyógyszert szedünk, annál ellenállóbb lesz a baktérium a különféle orvosságokkal szemben.

Az MRSA minden szervünket megtámadhatja, leggyakrabban véráramfertőzést, sebfertőzést és tüdőgyulladást okoz. Terjedését a veszélyeztetett intenzív osztályokon, műtéti osztályokon nagyon nehéz megakadályozni. Az általános higiénés előírások betartása mellett – kézfertőtlenítés, a környezet folyamatos fertőtlenítése – döntő jelentőségű a beteg izolálása. Épp ez utóbbinak tárgyi és személyi feltételei nem teljesíthetők sok kórházban, hiszen a fertőzött betegeket külön helyiségben, külön nővérekkel kellene ápolni.

MSZP: bevált az új finanszírozási rendszer

Az MSZP szerint bevált a kórházak új finanszírozási rendszere, hiszen hétmilliárd forint megtakarítást eredményezett. Schvarcz Tibor, a párt egészségügyi munkacsoportjának vezetője elmondta: a fekvőbeteg-ellátásban idén a tavalyi szintben határozták meg a teljesítménymaximumot.

Ha egy intézmény ezt indokolatlanul túllépte, akkor nem több, hanem kevesebb pénzt kapott az Országos Egészségbiztosítótól. Természetesen például egy helyi járvány igazolhatta a betegforgalom növekedését.

A mostani megtakarításból körülbelül 5 milliárd forintot kapnak meg azok a kórházak, amelyeket idén elvonás ért. A maradék pénz pedig – ha ezzel minden érintett egyetért – a gyógyszerkassza hiányát csökkenti majd – tette hozzá Schvarcz Tibor.

Forrás: radio.hu, Magyar Hírlap