A testület tegnapi – nem „kamatos”– ülésén az inflációs kockázatok és várakozások csökkenése mellett az eladósodottság magas szintjét emelte ki. A jegybank szerint az államháztartási hiány mérséklésének kell vezető szerepet játszania az eladósodási folyamat megállításában és a folyó fizetési mérleg hiányának fenntartható szintre mérséklésében. Emiatt a legnagyobb stabilitási kockázatot a költségvetési hiány csökkentésének késedelme jelenti. A nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően magas, a GDP arányában 9 százalék körül ingadozó külső finanszírozási igényt 2002 óta elsősorban adósságtípusú tételek finanszírozzák. Emiatt az ország eladósodottsága jelentősen nőtt, a GDP-arányos nettó külföldi adósság 2001 vége óta közel duplájára emelkedett. A kockázatos befektetésektől elvárt felár jelenleg történelmileg alacsony szinten áll, az erőteljes globális kockázatvállalási hajlandóság megkönnyíti a magas folyó fizetési mérleghiány finanszírozását.
Az MNB kedvezőnek tartja, hogy a fizetési mérleg finanszírozásában nőtt a nem adóssággeneráló tőkebeáramlás aránya, az eladósodás azonban folytatódott, mert az adóssággeneráló finanszírozás súlya továbbra is meghaladja a 70 százalékot. Auth Henrik, az MNB alelnöke szerint a jegybank esetleg növeli a másfél éve nagyjából stabil szinten álló devizatartalékokat.
További stabilitási kockázatot hordozhat a külső környezet kedvezőtlenebbre fordulása. Egyfelől a konkunkturális helyzet romlása, és az exportdinamika mérséklődése növelheti a forint sebezhetőségét. Másfelől a vártnál gyorsabb ütemű nemzetközi kamat- és hozamemelkedés kedvezőtlenül érintheti a kockázatosabbnak tartott befektetéseket, és így a forintbefektetések felárát is növelheti. Pénzügyi stabilitási szempontból a banki devizaalapú hitelezés gyors térnyerése tekinthető kedvezőtlen fejleménynek. A magánszektor árfolyamkockázat ellen fedezetlen devizahiteleinek további bővülése hozzájárul a pénzügyi rendszer nagyobb sérülékenységéhez – véli az MNB.
A monetáris tanács 2004. június 21-én határozott arról, hogy féléves kísérleti időszak során rendszeres kamatmeghatározó üléséről rövidített jegyzőkönyv (minutes) készül, és ennek tapasztalatai nyomán dönt az év vévén a nyilvánosságról. Az MT tegnapi ülésén kedvezőnek ítélte meg a kísérleti időszak tapasztalatait, így a továbbiakban rövidített jegyzőkönyvet ad ki a rendszeres kamatmeghatározó ülésekről. Ez tartalmazza a jegybanki alapkamat szintjéről szóló döntést a szavazati arány megjelölésével, az MNB szakértői által készített helyzetértékelés összefoglalóját, az ülésen elhangzott vélemények rövid összefoglalóját, valamint az alternatív kamatváltoztatási javaslatokat az ezekhez tartozó indokolással.
Forrás: Napi Gazdaság
Zsidók elleni tömeges merényletet tervező terroristákat nyilvánítottak bűnösnek Angliában















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!