Nagy árat fizethetünk a klíma tönkretételéért

Az emberi aktivitás növeli az olyan hőséghullámok kialakulásának kockázatát, amely tavaly Európa legmelegebb nyarát okozta i.sz. 1500 óta. A tikkasztó hőségben tízezrek haltak meg. Az extrém időjárási jelenség és az emberi tevékenység kapcsolatát kimutató angliai tanulmány tudományos áttörésnek számít.

A különlegesen forró és száraz nyárért eleinte a szokatlan meteorológiai körülményeket okolták. Peter Stott, az angliai Klímaelőrejelzési és Kutatási Központ (Hadley Center for Climate Prediction and Research) munkatársa azonban másképp vélekedik. Mi vagyunk a felelősek a hőséghullámok egyre gyakoribb előfordulásáért az üvegházhatást gyorsító gázok kibocsájtása miatt. Ha nem csökkentjük radikálisan az ilyen gázok levegőbe kerülését, a század közepére minden második nyár olyan forró lesz, mint a 2003-as – figyelmeztet a kutató.

Stott és munkatársai a 20. század klímaváltozásait tanulmányozzák. A csoport szerint az emberi tevékenységek klímaváltozást előidéző hatása már a 18. században jelentkezett, viszont igazán komoly hőmérséklet-emelkedés csak az utóbbi 50 évben volt mérhető. A kutatók célkitűzése az volt, hogy meghatározzák egy, a 2003-as hőséghullámhoz hasonló időjárási katasztrófa bekövetkezésének valószínűségét, és hogy kiszámítsák ennek a valószínűségi mutatónak a lehetséges változásait.

Klímamodellek segítségével megpróbálták szemléltetni, milyen lett volna az időjárás emberi beavatkozások nélkül, és a kapott adatokat összehasonlították olyan szimulációkkal, ahol üvegházhatásért felelős gázok jelenlétét is feltételezték. A Nature-ben publikált eredmények szerint Európában a gázok hatására statisztikailag is igazolható felmelegedés volt tapasztalható.

A hőséghullámok kialakulásának kockázata sokkal nagyobbnak bizonyult napjainkban, mint az ipari forradalom előtt. Stott és munkatársai becslései szerint a jelenlegi kockázati értékekért háromnegyed részben az emberi tevékenység felelős. A tanulmány tudományos áttörésnek számít, hiszen ez az első sikeres kísérlet arra, hogy valamilyen meghatározott extrém időjárási jelenség és az emberi tevékenység kapcsolatát kimutassák.

Christoph Schar, a zürichi Atmoszféra és Klímatudományi Intézetből és Gerd Jendritzky, a Német Meteorológiai Szolgálattól megerősítik: „Az ilyen tanulmányok alapjaiban befolyásolhatják az olyan nemzetközi tárgyalásokat, melyek a klímaváltozás mérsékléséve és a megváltozott körülményekhez való adaptációval foglalkoznak, és megjósolhatják, mi lesz az az ár, amit elkerülhetetlenül meg fogunk fizetni a klíma tönkretételéért.”

Forrás: Reuters