A volt miniszterelnök szerint Magyarország polgárai ma három kategóriába sorolhatók a demokráciában való részvételi szándékukat illetően: az emberek 40 százaléka bármikor hajlandó működtetni a demokráciát, egy további 25 százalék csak parlamenti választáskor, a 35 százalékuk pedig egyáltalán nem. – Nem örülünk neki, hogy nincs nagyobb részvételi hajlam Magyaroszágon, de ez a helyzet – közölte Orbán Viktor, a Magyar Televízió Nap-kelte adásában.
A Fidesz Magyar Polgári Szövetség elnöke szerint napjainkban olyan elementáris erejű a létbizonytalanság, hogy a legtöbb esetben az vezeti az emberek tollát, és ez most is így történt. – A kórház-privatizációnál valószínűleg úgy gondolták, hogy ha változás lesz, az veszélyt hoz, a másik ügyben szintén így vélekedhettek, mondván: annak a kicsinek is örülnöm kell, ami van, azt el ne vegyék tőlem, és behúzták a nemet a kettős állampolgárságra. Nem tudom, hogy így volt-e, de nagyon valószínűnek tartom – mondta.
Orbán példaként hozta fel, hogy tudomása szerint a jómódú, hagyományosan MSZP-SZDSZ szavazók nagy fölénnyel szavaztak igennel a kettős állampolgárság ügyében, míg a Fideszes, ám szegényebb körzetek nemmel voksoltak.
Hangsúlyozta: amíg a létbizonytalanságot nem tudjuk csökkenteni, addig nem tudunk annál szélesebb nemzeti összefogást létrehozni, mint amit vasárnap sikerült. Ma tehát egy nemzeti elkötelezettségű embernek elsősorban a szociális kérdésekre kell összpontosítania, ezért arra kérem a radikális jobboldal híveit is, akiknek a nemzeti identitás a legfontosabb kérdés, hogy lássák be: azt üzeni a népszavazás, hogy akkor leszünk erősebb nemzet, ha meg tudunk oldani számos létbizonytalansági kérdést.
Leszögezte: a kettős állampolgárság ügyében nem a Fidesznek kell előterjesztenie most bármiféle törvényjavaslatot, sokkal inkább a határon túli magyaroknak kell megtenniük a következő lépést. A Fidesz nem ragaszkodik a kettős állampolgársághoz, inkább ahhoz, amit a határon túli magyarok kérnek, és meg lehet adni nekik, mégpedig úgy, hogy azzal ne romoljon a magyarországi magyarok élethelyzetét. Ezt a kérdést nem a Fidesz vetette föl, és nem ő kezdeményezte, hanem a Magyarok Világszövetsége, illetve a teljes határon túli magyar közösség kérte.
A volt miniszterelnök ma találkozik az Egészségügyi Egyeztető Fórumot vezető Mikola Istvánnal, aki felkérést kapott tőle, hogy dolgozza ki egy kórháztörvény javaslatnak az alapjait, amelyet beterjeszthetnek az Országgyűlés elé. A tervezet szerint tilos lenne eladni az épületeket és területeket, illetve a tőkebevonás csak nonprofit alapon működhetne, mégpedig úgy, hogy nem sértheti a kórházi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés elvét. A volt egészségügyi miniszter egyébként 2001. végén már megalkotott egy ilyen jogszabályt, ám az nem tudott működni, mert a kormányváltás után azonnal hatályon kívül helyezték. A Fidesz most annak az aktualizált változatát tudja elképzelni.
– Fontosnak tartom, hogy az egészségügyben legyen lehetősége a végső megoldások kidolgozásában résztvennie azoknak, akik valójában értenek hozzá, hiszen a parlamenti többség napjainkban úgy tesz, mintha mindenhez jobban értene – mondta a Fidesz vezetője.
Hozzátette: vannak természetesen olyan vagyontárgyak, amelyeknek az eladása értelmes dolog lenne, de ehhez valóban komoly szándék kellene, amit ő nem lát, hiszen újra kellene rajzolni a tartósan állami tulajdonban maradó vagyon körét.
Orbán Viktor szerint a költségvetést jelenleg az átláthatatlanság, a tervezhetetlenség és a kiszámíthatatlanság jellemzi. Senki nem ért semmit abból, hogy a gazdaság pontosan milyen állapotban van, és nincs egy olyan költségvetés, amiből meg lehetne mondani, hogy milyen két-három esztendő áll előttünk, márpedig a kormányzás felelősséggel jár.
Ali Baba mégsem távozott?















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!