Orbán: Kettős állampolgárság, státustörvény, autonómia!

Orbán Viktor szerint a kettős állampolgárság, a státustörvény és a határon túli magyarok autonómiatörekvései nem zárják ki, sőt kiegészítik egymást, egyszerre kell napirenden tartani őket. A volt miniszterelnök szerint úgy kell megteremteni a határon túliak biztonságát, hogy az ne kerüljön pénzbe a Magyarországon élőknek.

Orosz Zoltán
2004. 12. 03. 11:08
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában Orbán Viktor, a Fidesz elnöke ma arról beszélt, hogy a kettős állampolgárság, a státustörvény és a határon túli magyarok autonómiatörekvései nem zárják ki egymást, egyszerre kell napirenden tartani őket. A volt miniszterelnök kifejtette, hogy míg a státustörvény – többek között – oktatási-nevelési támogatást nyújt, addig a kettős állampolgárság kiválóan kiegészítené azt, mert a mozgás szabadságát adná meg. Ezek mellett az autonómia a szülőföldön gyakorolható jogokat adhatna a határon túli magyaroknak.

A kettős állampolgárságról beszélve Orbán Viktor annak a véleményének is hangot adott, hogy egy olyan törvény nem kívánatos, „amely kimondja, hogy bármifajta egyéni kérelem nélkül a magyar állam úgy dönt, hogy egyoldalúan állampolgárrá nyilvánít hárommillió embert”. Arra reagálva, hogy Gyurcsány Ferenc szerint ugyanolyan jogokat és kötelezettségeket kell adni az állampolgársággal a határom túliaknak, mint a Magyarországon élőknek, a volt miniszterelnök kifejtette: a törvények arra valók, hogy adott problémára a lehető legjobb megoldást biztosító választ adjanak. A kisebbségben élő magyarok pedig állampolgárságot és vele a szabad mozgást, a biztonság lehetőségét szeretnék úgy, hogy az ne kerüljön pénzbe a Magyarországon élőknek. Az MSZP és a Fidesz együtt, ha meg tud egyezni, úgy bármilyen törvényt tud módosítani a megfelelő irányba. Fontos továbbá, hogy a határon túliak igényeit és szempontjait figyelembe véve rendezzék a kérdést.

A volt miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezletre hivatkozva azt mondta: az állampolgárság és az útlevél ügyében egyetértés van a határ két oldalán élő magyarok között. Ezt azonban ő nem nevezné fapados állampolgárságnak – reagált az újságírói felvetésre.

Orbán Viktor elmondta: ha nem is gyűlik össze a választópolgárok 25 százalékának igen szavazata, de az igenek lesznek többségben, az akkor is „erkölcsi-politikai tény marad; és innentől kezdve a mi bölcsességünkre van bízva, hogy mit kezdjünk vele„. Ezzel a helyzettel is kell majd valamit kezdeni, az is egy trendet mutat, de akkor más helyzetben lesz az Országgyűlés – mondta.

A volt miniszterelnök arról, hogy miért nem vett részt csütörtökön a pártelnökök televíziós vitáján, elmondta: ezt a népszavazást nem a parlamenti pártok kezdeményezték, nem jó, ha mégis a pártelnökök vitatkoznak róla. Szerinte a pártpolitikát távol kellett volna tartani a kérdéstől – azzal is, hogy nem a pártvezetők vitáznak róla. A dolog pártvitává válását úgy kerülhetik el legjobban az állampolgárok, ha igennel szavaznak.

A pártelnök arra a kérdésre, hogy miért nem vezették a be a kettős állampolgárságot, amikor kormányon voltak elmondta: azért találták ki a státustörvényt, mert „mindenki félt attól (...), hogy az európai uniós csatlakozás előtt az állampolgárság irányába keressük a megoldást a határon túli magyarok helyzetére”. Elárulta azt is, amikor a Fidesz volt kormányon, azért helyezte a státustörvényt a kettős állampolgárság elé, mert világos volt számára, hogy a kétharmados állampolgársági törvény módosítását az MSZP nem fogadná el.

Orbán Viktor felhívta a figyelmet a Kereskedelmi és Iparkamara azon tanulmányára, amely szerint a magyar gazdaság határainak kitolása mindenképp pozitív lenne – maga pedig arra is hajlik, hogy még az államkincstár is jól járna – tette hozzá.

A kórház-privatizáció leállításáról szóló népszavazással kapcsolatban azt mondta: az Alkotmánybíróság határozata értelmében az igen győzelme ebben a kérdésben nem jelenthet visszamagánosítást. A privatizáció leállítása szerinte azt jelenti, hogy nem adhatók el az egészségügyi intézmények, de a magántőke megfelelő szabályokkal korlátozott bevonását nem zárja ki az igenlő eredmény.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.