Örökzöld Karácsony

Karácsonyainknak természetes és elmaradhatatlan része a fenyőállítás. Minden évben felmerül azonban a kérdés: milyen fajtát, mekkorát – és mennyiért – válasszunk? Az utóbbi években egyre kelendőbb a „visszaváltható” fenyő, ami legtöbbször olcsóbb, mint kivágott társai.

Luther karácsonyfája

A magyar népi hagyományokban a karácsonyi életfa vagy termőág tekinthető a karácsonyfa elődjének. A karácsonyfa bibliai eredetű magyarázat szerint családfa jelentéssel bír; eszerint ez a fa Jézus családfáját is jelenti. Kapcsolatba hozzák a bibliai tudás fájával is, hiszen karácsony napja az első emberpár, Ádám és Éva napjára esik.

Eleink úgy hitték, hogy a téli napforduló idején a gonosz szellemek, a halottak szellemei kiszabadulnak és szabadon csatangolnak a világban. A kísértetektől az emberek csak úgy menekülhetnek meg, ha az „élet örökzöldje”, a fa alá húzódnak.

A hagyomány szerint Luther Márton állított először karácsonyfát Jézus születésének tiszteletére. Az első, történelmileg is megalapozott adat 1605-ből származik. Egy strasbourgi polgár feljegyzéseiből látható: városában akkoriban terjedt el a fenyőállítás. A fákat gyümölcsökkel, papírkivágásokkal, aranyláncokkal és édességekkel díszítették. Magyarországon csak a múlt század második felében kezdett elterjedni ez a szokás a bécsi udvar ösztönzésére. Először csak a nemesi családoknál – előszőr Brunswick Teréz, martonvásári grófnő állított karácsonyfát 1824-ben –, kesőbb a módosabb polgároknál is elterjedt. A parasztok körében csak ebben a században, sokaknál csak 1945 után honosodott meg a fenyőfa-állítás. A karácsonyfadísz korábban alma, dió, házilag készített sütemény, mézeskalács volt. Az üvegdísz az 1880-as években jelent meg.

Fenyőt, de milyet?

A mai kor embere ízlésétől, igényétől és – nem utolsósorban – pénztárcájától függően több fenyőféle közül válogathat. Az elmúlt évek tapasztalati alapján a legnépszerűbbek az ezüst- illetve normann fenyők-

Az ezüstfenyő, más néven szúrósluc levelei szürkés vagy kékes árnyalatúak, hosszúságuk csak pár centiméter. Kiültetve magassága elérheti a harminc métert is. A közönséges luchoz képest jobban viseli a fűtött, párátlan lakást, de levelei egy hét után hullani kezdenek. A földlabdás változat elérheti a három métert is, de felesleges ilyen költségbe verni magunkat, mert az ünnep utáni kiültetést nem éli túl.

Az erdeifenyő magasra növő fajta, élőhelytől függően akár negyven méteresre is megnőhet. Három-hétcentiméteres tűlevelei kettesével állnak, gyakran csavarodottak, szürkészöld színűek. Vágottan ritkán kapható, inkább földlabdás változatai népszerűek. Hosszú levelei és ritkás ágszerkezete miatt nehezebb díszíteni, gyantája viszont kellemes illattal tölti be a lakást.

A feketefenyő az erdeifenyő közeli rokona, magasságuk nagyjából megegyezik. Tűlevelei – az erdeifenyő leveleihez hasonlóan – kettesével állnak, de azoknál jóval hosszabbak, a tíz centimétert is meghaladják. Sötétzöld színe miatt a fa messziről feketének látszik, nevét is innen kapta. A túl hosszú levelű példányok nehezen díszíthetőek. Erős gyantatermelő, ezért óvatosan bánjunk vele.

A kolorádói jegenyefenyő szürkészöld tűlevelei négy-nyolc centiméter hosszúak, az ágakon szabálytalanul, bozontosan helyezkednek el. Vágottfenyőként ritka, földlabdás változata kedvelt. Előnye, hogy levelei rászáradnak az ágakra, nem hullanak. (A jegenyefenyőt szokták normann fenyőnek nevezni.)

A fenyő nedvkeringése igen gyenge; a vágott fa tűleveleinek hullását késleltetheti, ha vízbe állítjuk a fát, és párásítjuk a szoba levegőjét.

Ha földlabdás fenyőt választunk karácsonyfának, a zsákvásznat hagyjuk a növényen, csak az elültetés előtt távolítsuk el. (A fa legfeljebb 150 cm legyen – a nagyobb példányok valószínűleg nem maradnak meg.) A fűtött lakásban a lehető legrövidebb ideig tartsuk a fát, és a leghűvösebb helyiségben állítsuk fel. Földjét folyamatosan öntözni kell. A karácsonyi díszt „levedlő” fát fokozatosan szoktassuk ki a kertbe; védjük a túlhűléstől, a fagyoktól és az erős téli napsütéstől. Az első fagymentes napon végleges helyére ültethetjük. Az ültetéshez legalább egy 60x60x60 centis gödröt ássunk, amit töltsünk fel jó minőségű örökzöld földkeverékkel. Az ültetés után célszerű „tányért” mélyíteni a fa tövénél a könnyebb csapadékfelvétel érdekében.

Földlabdás fát érdemes kertészetekben vagy termesztőtől vásárolni, vágott fát bárhol beszerezhetünk. A fenyőket a legtöbb helyen már nem méterre, hanem darabra árulják. Bevásárlóközpontok előtt 1990 forinttól már kaphatunk ezüst-, 4990 forinttól normann fenyőt.

Visszaváltható karácsonyfák

Szomorú tény: évente jóval több fenyőt vágnak ki, mint amennyi elkel. Azok, akik szeretnék kímélni a fákat – és a pénzüket is -, vásárlás helyett „bérelhetnek” is.

A Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz) idén szervezett fenyő-akciót, ám az Oázis Kertészeti Kft. üzleteiben (illetve egyes közterületeken) 2450 és 8950 forint között vásárolhatunk ezüst-, 2900 és 6900 forint közötti áron pedig normann fenyőt. A kertészet visszaváltáskor a vételár felét visszatéríti.

A Rügyecskék Alapítvány ma, illetve holnap a budapesti Moszkva téren, a Nyugati téren, a 32-esek terén, az Örs vezér terén, illetve hétfőn Kistarcsány árulja a visszaváltható fenyőket 3000 forintos áron. A visszaváltáskor 1000 forintot térítenek vissza – olvasható a Hulladék Munkaszövetség honlapján.

Veszprémben a Csalán Egyesület árul fákat Óváros téren vasárnap, 3700 forintos áron (visszatérítés: 1000 forint).

Győrben a REFLEX Egyesület ajánl visszaváltható fákat (melyek a szervezetnél jegyezhetők elő), 4200 forintért. Ebből 2000 forint visszajár.

A Zöld Gondolat Lovagrend kedden és szerdán árusít fenyőket a pécsi Praktiker áruház parkolójában, illetve Mohácson a Városháza mellett. A fákat 4000 forintért adják bérbe, és 2000 forintért váltják vissza.