Azt nem lehet tudni pontosan, mikor kezdhetnek „élesben” a bírósági végrehajtók, mivel az adóhivatal informatikai rendszerét is módosítani kell, hogy nyomon követhetők legyenek a külső félnek átadott adatok, valamint a tartozásban bekövetkező változások.
A Világgazdaság úgy tudja: nem lesz semmilyen megkötés arra, kinek az adóssága kerül „idegen” kézbe, de vannak olyan elképzelések, hogy a kisebb tartozásokat, illetve a csak a helyszínen rendezhető ügyeket adják át a külső behajtóknak.
Azok, akiknek az adósságát a bírósági végrehajtók veszik kezelésbe, rosszul járnak, mivel e végrehajtóknak jóval drágább a munkájuk, mint az adóhivatali alkalmazottaké. Míg az utóbbiak 2000 forintért végzik a helyszíni eljárást, az előbbiek esetén az összeg ennek a duplája, ráadásul a végrehajtási ügyértékhez igazodó munkadíjat is le kell perkálnia az adózónak. Sőt az önálló vállalkozói formában, nyereségérdekeltségi alapon dolgozó bírósági végrehajtók különböző költségtérítésekre is igényt tarthatnak. Az is előfordulhat, hogy a végrehajtás költségei nagyobbak lesznek, mint maga a behajtandó összeg.
Ráadásul az adóhivatal dolgozóinak a munkája alig csökken, hiszen a feladatok nagyobbik részét az adja, hogy az aktuális tartozások öszszegét folyamatosan figyelemmel kísérjék, reagáljanak a különböző halasztási, részletfizetési kérelmekre – mondta a Világgazdaságnak Kovács Márta főosztályvezető-helyettes. Ez utóbbiak beérkezése pillanatától egyébként – a jogerős döntésig – szüneteltetik a végrehajtást. Az APEH-nél jelenleg 1100-an foglalkoznak végrehajtással, ám a többség ezeket az előkészítő munkálatokat végzi. (Világgazdaság)
NB II
Nem létező 11-esről beszélt a Vasas edzője a hétgólos meccs után
