Drágul a szennyvízdíj

Akár 150 ezer forintjába is kerülhet egy háztartásnak, hogy csatlakozzon a környezetében kialakított szennyvízhálózatra, ami után a csatornadíjat kell fizetnie. Ez a fővárosban januártól húsz százalékkal emelkedett. Aki nem csatlakozik a hálózatra, talajterhelési díjat kell fizetnie, amelyet az önkormányzatok adó formájában behajthatnak.

A fővárosban kilenc peremkerületben több tízezer tulajdonost érint a talajterhelési díj, amelyet azért kell fizetniük, mert eddig nem kötöttek rá a szennyvíztisztító hálózatra, mivel a csatlakozás drága, akár 150 ezer forintba is kerülhet. Az emésztő ürítése pedig olcsóbb, mint a csatornadíj, amely idén húsz százalékkal emelkedett Budapesten. A XV. kerületben például csak Rákospalotán és Pestújhelyen összesen legalább háromezer olyan telek van, ahová az önkormányzat már bevezette a csatornát, de a lakók nem tudják használni.

Mivel a lakosság egy része nem veszi igénybe a csatornahálózatot, a szennyvíz a nem megfelelően szigetelt ülepítőgödrökből elszivárog, és károsítja a környezetet. Előfordul az is, hogy a szennyvizet kiemelik, és a veszélyes hulladékot folyóvizekbe, tavakba eresztik. Ennek megelőzése érdekében lépett életbe a 2003. évi LXXXIX. környezetterhelési díjról szóló törvény, amely tavaly július 1-je óta írja elő a talajterhelési díj fizetési kötelezettséget.

Azok a fogyasztók, akik nem kötik rá szennyvízrendszerüket a műszakilag rendelkezésre álló csatornahálózatra, számíthatnak erre a közteherre, amelynek összegét az önkormányzatok határozzák meg, és amely helyi adó módjára behajtható. A rendelet így kívánja ösztönözni az ingatlantulajdonosokat, hogy járuljanak hozzá a környezet védelméhez. A törvény szerint a fővárosi önkormányzat és a vidéki önkormányzatok a vízfogyasztás alapján köbméterenkénti 120 forintos talajterhelési díjat határoznak meg, de ebben az évben, a tavalyihoz hasonlóan, a díjtételnek még csak a 20 százalékát kell megfizetni, vagyis köbméterenként 24 forintot – mondta érdeklődésünkre Petz Gábor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főtanácsosa. A települések által megállapított talajterhelési díj között abban az esetben lehet eltérés, ha az önkormányzatok a 24 forintot felszorozzák a területérzékenységi szorzóval.

A környezetterhelési törvényt tavaly ősszel módosították, ennek következményeként azokban a háztartásokban, ahol nincsen vízóra, az önkormányzat 2005. január 1-jétől átalányt állapíthat meg. A talajterhelési díj mértéke 2006-tól emelkedik és fokozatosan éri el 2009-re a törvényben meghatározott 100 százalékot – fejtette ki Petz Gábor.

Azokon a településeken, ahol nincs csatornahálózat, nem kell talajterhelési díjat fizetni – tette hozzá. Változás azonban, hogy a díj 10-át fizetniük kell azoknak, akik egyedi szennyvíztisztító és ártalmatlanító kis-létesítményeket helyeznek üzembe. A számlával igazolt, az előírásoknak megfelelően elszállított szippantott szennyvíz után nem kell megfizetni a díjat, amely egyébként az önkormányzatok környezetvédelmi alapját növeli. A főtanácsos elmondta: a törvény szerint lehetőség van arra, hogy az önkormányzat mentességet adjon a szociálisan rászorulóknak.