Sikkasztottak „Draskovics és társai”?

Különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette és egyéb bűncselekmény elkövetésének alapos gyanújára hivatkozva Balogh Gyula följelentést tett a pénzügyminiszter ellen. A független országgyűlési képviselő rámutat: az adóhatóság 2004 szeptemberétől kezdődően törvénysértően nem téríti vissza az általános forgalmi adót.

MNO
2005. 01. 03. 5:56
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Feljelentéssel élt Polt Péter legfőbb ügyész és Bene László országos rendőrfőkapitány irányában Draskovics Tibor és társai ellen Balogh Gyula országgyűlési képviselő – derül ki Balogh közleményéből.

A Btk. 317. paragrafus (1) bekezdés második fordulatában meghatározott és a (7) bekezdés szerint minősülő különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette és egyéb bűncselekmény elkövetésének alapos gyanújára hivatkozva a független országgyűlési képviselő különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette és egyéb bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt tett följelentést.

Draskovics szóbeli, majd írásos utasítása alapján az adóhatóság 2004 szeptemberétől kezdődően törvénysértően nem téríti vissza az általános forgalmi adót Magyarországon valamennyi, az arra jogosult adóalanyok részére – indokolja feljelentését a dokumentumban Balogh. Hozzáteszi: a pénzügyminiszter ugyancsak befagyasztotta a 2004-ben esedékes, a minisztériumok által meghirdetett pályázatokon elnyert, folyamatban lévő beruházásokhoz kötődő összegek kifizetését is.

Draskovics hivatali hatalmával visszaélve visszafordíthatatlan károkat okozott az érintett gazdasági társaságoknak, mivel azok nem számítottak az egyoldalú intézkedésre, és emiatt nem tudják kifizetni a munkabéreket, közterheket, közüzemi díjakat. Egyes esetekben a kis- és középvállalkozók arra kényszerülnek, hogy dolgozókat bocsássanak el – figyelmeztet közleményében Balogh.

Az állandó bírói gyakorlat alapján a Btk. 317. paragrafus (1) bekezdés II. fordulatában meghatározott sikkasztás bűncselekményét valósítja meg az, aki tartós jogviszony keretében átvett pénzeszköz tekintetében sajátjaként rendelkezik. Abban az esetben, ha az elkövető szándéka a dolog nem végleges eltulajdonítására irányul, de az átmeneti időben elvonja a tulajdonosi jogokat, megvalósítja a bűncselekményt. A pénzügyminiszter aktív magatartást fejtett ki, amikor előbb szóban, majd írásban utasította az APEH országos elnökét, valamint a Kincstári Vagyonkezelő Rt. vezetőjét a kifizetések törvénysértő visszatartására és azok bizonytalan időre történő befagyasztására – állapítja meg Balogh Gyula.

A pénzügyminiszter több alkalommal nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy az országban nincs a tervezettnél nagyobb költségvetési hiány, és nem fenyeget gazdasági csőd. Ebből következően nem áll fenn olyan nemzetgazdasági érdek, ami egy ilyen törvénysértő, alkotmányos alapelveket figyelmen kívül hagyó utasítást indokolhatna. Nyilvánvaló, hogy a mintegy 150 milliárd forint összeget a pénzügyminiszter máshol használja fel, elvonva a tulajdonosok rendelkezési jogát – emeli ki a közlemény, hozzátéve: Draskovics jogsértő döntése torzítja a Magyar Köztársaság 2005. évre elfogadott költségvetését, és így hamis adatok születnek a 2004. évi költségvetési hiányról is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.