A magyar kormány egyes tagjai az előző napokban elismerően szóltak a szlovákiai egyszerűsítés eredményeiről, ettől az évtől pedig Románia is hasonló irányba terelte adórendszerét.
A kevesebb kulcs egyszerűbbé teszi az adózást, ha pedig úgy sikerül belőni a mértékét, hogy a munkavállalók java részének csökkentse az adóterheit, akkor a foglalkoztatás kifehérítését lehet vele elérni. A kormányzati kommunikáció alapján hazánkban nem sok esély van az egykulcsos rendszer bevezetésére, főleg hogy mellette az áfa-rendszer átalakítására is készülnek. Az ellene szóló érvek közül kiemelhető, hogy az egyszerűsítéseket az adókedvezményeknél is végre kell hajtani, vagyis meg kell nyirbálni az adórendszeren keresztül biztosított szociális juttatásokat.
A szlovákiai tapasztalatok tanulságosak lehetne a magyar kormány számára: azzal, hogy azonos kulcsot állapítottak meg az szja-ra és az áfára (továbbá a társasági adóra), az átlagos vagy kicsivel afölötti keresettel rendelkezők összességében rosszabbul jártak – jelentette a Napi Gazdaság pozsonyi tudósítója.
Az egyetlen kulcs megállapításakor azt is figyelembe kell venni, hogy az átlagos magyar szja-terhelés már most 20 százalék körüli, ráadásul a kormány számára kiemelt fontosságú, átlag- és az alatti keresettel rendelkezők tényleges adóterhe a 10–15 százalékos sávban mozog (az önadózók körében 2003-ban ezt mutatta ki az APEH). Így a költségvetés pozícióját veszélyeztető mértékre kellene lecsökkenteni az szja-t, máskülönben egy alapvetően fontos szavazóbázist veszíthetne el a kormány.
Míg a tb-járulékok esetében a munkaadónak és a munkavállalónak együttesen 48,6 százalékot kell fizetni Szlovákiában, 49,5 százalékot Romániában. Magyarországon ezzel szemben 41,5 százalékot von el az állam.
Napi Gazdaság
Keresztrejtvény
Napi sudoku
