Születőben a lobbitörvény

Az őszi törvényhozási időszakban ismét az Országgyűlés elé kerülhet az új lobbitörvény. Hazánkban a civil szervezetek alanyi joga a törvényalkotói folyamathoz kapcsolódó lobbizás, ám egyre inkább terjed a hivatásos, professzionális lobbiszakértői tevékenység is.

Az új lobbitörvény az őszi törvényhozási időszakban kerülhet újra az Országgyűlés elé – mondta Karácsony Mihály, a Miniszterelnöki Hivatal munkatársa. A most elkészült koncepció a normaszövetség lehetséges változataira vonatkozik attól függően, hogy a jogalkotó a korrupcióellenesség, a hatékony törvényhozás vagy az érdekérvényesítés szempontjából kívánja-e szabályozni a kérdést. Ennek eldöntésére február elején kerülhet sor.

Magyarországon a civil szervezetek alanyi joga a törvényalkotói folyamathoz kapcsolódó lobbizás, de egyre inkább terjed a hivatásos, professzionális lobbiszakértői tevékenység is. Kifejezetten lobbizásra, vagyis „kijárásra” specializálódott cégből viszonylag kevés van még hazánkban, a tevékenységet kommunikációs és politikai tanácsadó ügynökségek végzik. Az egyik legnagyobb piaci szereplő az amerikai GJW ügynökség (a cég képviselte az amerikai érdekeket például a hadászati repülőgép-vásárláshoz kapcsolódó tender során) – mondta Vass László, az Első Magyar Lobbi Szövetség elnöke, a Budapesti Kommunikációs Főiskola főigazgatója.

Eseti megbízás alapján jellemzően külföldi cégek és szervezetek lobbiztatnak. A szolgáltatási díj az „erkölcsös cégek” esetében a költségek fedezetére, valamint némi haszonkulcsra korlátozódik. Arról, hogy szabad-e, és ha igen, milyen mértékben ajándékozni a célszemélynek, eltérő vélemények vannak. Vass László szerint még egy ebédmeghívás sem megengedhető, mivel az a korrupció gyanúját vetheti a közszereplőre, a lobbista pedig csak rövid távon érheti el célját, pedig az ügy érdekében súlyos érvek felsorakoztatásával kellene eljárni. A Nemzetközi Lobbisták Egyesületének etikai kódexe szerint adható ajándék, legfeljebb 50 ezer forint értékben.

Hazánkban a lobbitevékenység egy része a közbeszerzési eljárásokat megelőző tenderelőkészítés során zajlik – mondta az elnök. Jogi szempontból megkérdőjelezhető a gyakorlat, a kiíró ugyanis sokszor nem tudja pontosan, hogy szükségletét milyen termék vagy szolgáltatás elégítené ki, így maga is érdeklődik a specifikációkról. Ebbe a folyamatba tagozódnak be a cégek érdekérvényesítéssel megbízott képviselői, akik a társaság kínálatát és a mellette szóló érveket ismertetik.

A lobbitevékenység transzparenciája érdekében 2001-ben vetette fel a magyar kormány egy lobbitörvény megalkotásának ötletét, a normaszöveg elkészült, de nem emelkedett törvényerőre. A korrupció elleni harcot előtérbe helyező koncepció a törvényalkotási folyamatok során megnyilvánuló lobbizást szakmai, képzettségi és regisztrációs feltételekhez kötötte volna, valamint szabályozta volna a „kijárás” lehetséges módjait. Ma – az európai hagyományoknak megfelelően – a jogalkotásról szóló törvény, az összeférhetetlenségi szabályok, a korrupcióellenességhez kötőtő szabályozás, valamint egyfajta önszabályozás bástyázza körül az érdekérvényesítő tevékenységét (átfogó lobbitörvény az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában létezik).

Az Európai Parlament képviselőinek tartózkodni kell bármiféle ajándék, vagy kedvezmény elfogadásától, a lobbistáknak viszont mindig beazonosíthatónak kell lenniük, valamint egyértelműen meg kell jelölniük, hogy milyen szervezet érdekében járnak el. Az EU-intézmények körül már a bővítést megelőzően is több mint 3 ezer érdekcsoport és mintegy 500 nemzetközi és nemzeti szövetség 12-13 ezer hivatásos lobbistája tevékenykedett. (Napi Gazdaság)