2015 óta Lengyelország a demokratikusan választott nemzeti hatalom és a Brüsszelben, Luxembourgban, valamint más nyugat-európai elitkörökben összpontosuló globalista politika közötti konfliktus fő színtere – írta Marcin Romanowski volt lengyel igazságügyminiszter-helyettes és a Magyar–Lengyel Szabadság Intézet vezetője legfrissebb tanulmányában. Ez a vita nem csupán jogi kérdés; alapvetően politikai és alkotmányos jelentőségű. A tét az, hogy ki gyakorolja a valódi hatalmat az államban: a szuverén nemzet, amely demokratikus választásokon fejezi ki akaratát, vagy a brüsszeli bürokrácia, amely jogalkotó jellegű bírói ítélkezést és pénzügyi nyomásgyakorlást alkalmazva kerüli meg a demokratikus folyamatokat.

Az Európai Unió Bíróságának 2025. december 18-i ítélete új szintre emelte ezt a konfliktust.
Először fordult elő, hogy egy uniós bíróság nyíltan megkérdőjelezte egy tagállam alkotmányos szervének státusát, miközben a nemzeti alkotmányok felett álló „végső bíróság” szerepét tulajdonította magának. Az ítélet lehetővé teszi a brüsszeli intézmények politikai befolyását a nemzeti jogrend fölött, és precedenst teremt más országok számára.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!