Brüsszel meghátrált, elbukott a háborúpárti terv

Az uniós vezetők nem jutottak dűlőre a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásáról, így Ukrajna támogatását végül kilencvenmilliárd eurós közös hitelfelvétellel oldanák meg a következő két évben, amelyben Magyarország, Szlovákia és Csehország nem vállal pénzügyi szerepet.

Bart De Wever, Belgium miniszterelnöke Brüsszelben (Fotó: AFP)

A brüsszeli csúcson eredetileg egy olyan, precedens nélküli megoldás is napirenden volt, amely szerint az Ukrajnának nyújtott támogatást közvetlenül az elkobzott orosz eszközökből fedezték volna. Ez a terv azonban túlzottan vitatottnak és jogilag kockázatosnak bizonyult, így végül lekerült az asztalról – írja a Reuters cikkére hivatkozva az Origo.

Belgium miniszterelnöke, Bart De Wever Brüsszelben  Fotó: AFP

A hírügynökség beszámolója szerint elsősorban Belgium ellenkezése miatt hiúsult meg a befagyasztott orosz vagyon felhasználása. Brüsszel garanciákat kért arra az esetre, ha Oroszország jogi vagy pénzügyi ellenlépéseket tenne, különösen azért, mert az Európában zárolt orosz eszközök döntő része belga területen található.

A kialakult helyzetben kompromisszum született: az Európai Bizottság felhatalmazást kapott egy közös uniós hitel felvételére, amely mögött az EU költségvetése áll garanciaként. António Costa, az uniós csúcs elnöke szerint a döntés lehetővé teszi, hogy gyors pénzügyi támogatást nyújtsanak Ukrajnának, miközben az orosz vagyon elkobzásának kérdését egy későbbi időpontra halasztották.

Lényeges szempont, hogy a finanszírozásban nem vesz részt minden tagállam. Magyarország, Szlovákia és Csehország csak úgy járult hozzá a konstrukció elindításához, hogy az számukra nem jelent pénzügyi kötelezettséget, így a hitel tényleges finanszírozásából kimaradnak.

Az uniós vezetők ugyanakkor hangsúlyozták: továbbra is zárolva marad az a mintegy 210 milliárd eurónyi orosz vagyon, amely addig nem szabadul fel, amíg Moszkva nem fizet jóvátételt Ukrajnának. Amennyiben ez bekövetkezne, az összeg akár a most felvett kölcsönök törlesztésére is felhasználható lenne.

A Reuters értékelése szerint a döntést az a félelem is motiválta, hogy uniós pénzügyi támogatás hiányában Ukrajna már a jövő évben komoly forráshiánnyal nézne szembe, ami érdemben befolyásolhatná a háború további alakulását.

Borítókép: Bart De Wever, Belgium miniszterelnöke (Fotó: AFP)