Magyar királyság – két császárság között címmel történeti kiállítás nyílik a moszkvai Isztoricseszkij Múzeumban február 17-én, amellyel kezdetét veszi a júliusig tartó oroszországi magyar kulturális évad. A rendezvénysorozatot Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nyitja meg. A külhoni évadok során eddig Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia és Hollandia ismerkedhetett meg alaposabban a magyar művészettel, ennek köszönhetően az országok közötti kulturális kapcsolatok is élénkültek. Ezt szem előtt tartva a magyar és orosz kulturális minisztérium célja, hogy a rendszerváltást követő tizenöt év után áttörés történjen a két ország kapcsolatában. A tavalyi közös orosz-magyar rendezvények már bebizonyították, hogy az orosz értelmiség Magyarországot ismét izgalmas kulturális tényezőnek, újra felfedezendő szigetnek tartja.
– Azt szeretnénk, ha megváltoznának azok a sztereotípiák, amelyeket az orosz emberek Magyarországról őriznek, és nyitottnak, sikeresnek látnának bennünket – mondta az évadot beharangozó sajtótájékoztatón Vass Lajos, a kulturális tárca államtitkára. Hozzátette: a későbbiekben Oroszország is bemutatkozik hazánkban.
Az ablak Magyarországra című orosz évad logója, egy szabolcsi alma és egy pravoszláv templom hagymakupolájának ötvözete, amellyel a két kultúra derűs és érzelemgazdag összetolását kívánják jelképezni. A több mint 100 programot nyolc nagyvárosban és más településeken, a főbb eseményeket Moszkvában és Szentpétervárott rendezik meg. Az évad tartalmi szerkezete egyrészt az évszázadokra visszatekintő orosz-magyar kulturális kapcsolatokra, az egymástól átvett és továbbgondolt szellemi-művészeti irányzatokra épít, hiszen számos művész, író, gondolkodó, színházi szakember tanult Oroszországban, és hozta haza, fejlesztette tovább a kint tanultakat. Másrészt az elmúlt 10-12 évben felnőtt új művészgeneráció is bemutatkozik, amely fiatalosságával extravaganciájával utat találhat a hasonló korú-érdeklődésű orosz befogadói rétegekhez.
A műfajok között szerepel a klasszikus és a könnyűzene (beleértve a jazzt, a pop-rockot, a világ- és népzenét, valamint az alternatív irányzatokat), a színház- és táncművészet, a tágabb értelemben vett vizuális művészetek, a film, az irodalom, valamint a hazai russzisztika kiemelkedő eredményeit összegző művek és a történelmi-társadalmi témájú konferenciák is.
Koncertet ad a Nemzeti Filharmonikusok, a Liszt Ferenc Kamarazenekar és Rost Andrea, fellép a Besh o drom, a Mirrorworld Qartet, a László Attila Band, a Szakcsi Quintet és a Kaltenecker Trió. A József Attila emlékév kapcsán ünnepségsorozatot szerveznek, amelynek keretében József Attila új orosz fordításaival indítja újra kétnyelvű irodalmi sorozatát a Magyar Rádió és a Radio Rosszija. Lesznek természetesen könyvbemutatók is és színházi ízelítő, a Győri Balett például a Purim című előadását viszi el, a Pintér Béla Társulat a Parasztoperát mutatja be. Az orosz közönség egyrészt Szabó István és Jancsó Miklós filmjeiből láthat retrospektív válogatást, másrészt megismerhetnek fiatal magyar rendezőket és új filmeket, így például Antal Nimród Kontroll, vagy Pálffi György Hukkle című alkotását.
A képzőművészet iránt érdeklődőket több kiállítás is várja. Az évad legnagyobb sikerre számot tartó programja a novemberi zárókiállítás, amelynek az Ermitázs ad otthont három hónapig. A dualizmus korának képző- és iparművészetét bemutató kiállítás orosz részről a hosszú ideig Szentpétervárott élt Zichy Mihályt állítja a középpontba, akinek az Ermitázsban őrzött képeivel egészül ki az anyag. A Bécs-Budapest és Szentpétervár a historizmus és az avantgárd között 1873-1925 című tárlathoz a NKÖM 100 millió forinttal járul hozzá. Az oroszországi magyar kulturális rendezvénysorozat összköltségvetése egyébként 500 millió forint, ebből 450 millió forint az állami támogatás, 50 millió forint pedig szponzoroktól származik.
Olcsó, kétéltű terepjáróra vágyik? Oroszországban erre is van megoldás…
