Az oktatási tárca a kistérségek intézményeit sújtja intézkedéseivel, megtörte azt a folyamatot, amelyet a Fidesz kezdett el – mondta az MTV reggeli adásában Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke.
A Horn-kormány idején bevezetett tandíjat a Fidesz-kormány szüntetette meg. Sikerült megvalósítani a diákhitelt, ami egy esélyteremtő folyamat volt. A kistelepülések esetében a Fidesz kialakított egy olyan rendszert, amelyben a kistelepülések több pénzt, kiegészítő támogatást kaptak. 3500, 2400, 1100 főnél, minél kisebb a település, egyre nagyobb támogatást kaptak, 14 ezer forinttal nőtt gyerekenként a dotáció – emlékeztetett Pokorni Zoltán.
Hozzátette: az elmúlt két és fél évben ez a folyamat megtört, a mostani költségvetés példátlan módon bünteti a kisiskolába járókat, a kistelepülésen óvodába vagy iskolába járókat. A mostani kormány 10 ezer forinttal kevesebb pénzt ad gyerekenként. A kormány azt mondja, a kistelepülés iskolája rosszabbul felszerelt, kevesebb a számítógép, a szaktanár, ezért nem lehet a gyerekek sorsát az intézmény sorsával összekötni, vigyük be őket a városi iskolába – fogalmazott. Mint mondta, az oktatási statisztika azt mutatja, hogy az ötven fölötti kisiskolákból alig lehet bejutni főiskolára, az egyetemre. Kérdés, hogy miért nem ezt méri most a költségvetés, miért azt méri, mekkora az iskola. Ha a szakos ellátottság, a felszereltség a probléma, akkor azt kellene mérni – hangsúlyozta.
Az esélyek romlásával kapcsolatban megjegyezte: az Esély Közalapítványhoz a legszegényebb gyerekeknek, az egy főre jutó 19 ezer forint jövedelemnél pályázhat valaki ösztöndíjra, ott tartották vissza fél évig a kifizetéseket. A legszerencsétlenebb gyerekeknek nem adták oda az ösztöndíját szeptembertől februárig. Az elmúlt időszakban nőtt a különbség a szegények és a gazdagok között – hívta fel a figyelmet a Fidesz alelnöke. Hozzátette: a Fidesz idejében fél százalékkal zárult, most pedig nyolc és félszeres a különbség. Az elmúlt két és fél évben ez tovább nőtt. Nagyobb lett a falun vagy városban élők, cigány és nem cigány közötti különbség. Ez a magyar társadalom egyik legfontosabb problémája.
Pokorni véleménye szerint az oktatásban a kétszintű érettségi rendszere lehetne az egyik sikertörténet. A követelmény rendszerét a kormányváltás után csökkentették tíz-tizenöt százalékkal. Pokorni úgy vélte, az a probléma, hogy a 2002-es kormányváltás után a jelenlegi kormány arra fordította energiáját, hogy egy egyszintű kompetencia alapú érettségit dolgozzon ki, ami megbukott. A kormányváltást követően egy fontos ponton módosította Magyar Bálint a koncepciót, azaz nem kötelező a továbbtanulni szándékozó gyerekeknek legalább egy vagy két tárgyból emelt szintű érettségit tenni. A fő probléma az, hogy nem próbálták ki ezt a rendszert. A próba érettségi nem volt komoly próba, sőt, a tavaly lefolytatott próba érettségik arról szóltak, hogy az ottani teljesítmény alapján a gyerekek 20-22 százaléka megbukott. Ez a kutatás azonban nem lett nyilvános. Ha idén májusban megbukik a kétszintű érettségi, akkor az utolsó szabályzó elem esik ki a magyar közoktatásból – jegyezte meg.
A Fidesz alelnöke Orbán Viktor legutóbbi beszédeiben elhangzott ötleteiről – például a falu parlamenetek létrehozása – elmondta: a felmerült javaslatok jelentős része kiérlelt, olyannyira, hogy 1998 és 2002 között ebbe az irányba indultak el. Ide tartozik például a családi adózás. Mint mondta, a családi adórendszeren rengeteget dolgoztak, de a most megfogalmazott javaslatok egy része a 2006-os választásokra való felkészülés.
Oroszország
Zelenszkij hátrál
