Tavaly csökkent az ipari termelés

Decemberben az előző hónaphoz képest 3,9 százalékkal, az előzetes adatokkal megegyező mértékben csökkent az ipari termelés. A belföldi és az exportértékesítések egyaránt visszaestek, vagyis kifejezetten gyengén zárta az elmúlt esztendőt a szektor.

Ennek ellenére a szakértők nem temetik az ipari konjunktúrát, ugyanis a számok mögött jórészt statisztikai sajátosságok állnak. Tavaly a karácsony hétvégére esett, így elvileg 23 munkanap volt az utolsó hónapban, szemben a 2003. decemberi 21 nappal. Ezt a szezonálisan és munkanaptényezővel igazított indexek figyelembe is veszik: a viszonyítási időszakhoz képest több munkanap azt jelenti, hogy a növekedés egy részét naptárhatás magyarázza, és ezt kiszűrik az ilyen mutatók. Csakhogy a hírek szerint tavaly decemberben több nagyüzem is leállította a termelését a két ünnep közötti teljes héten. Vagyis elképzelhető: nemhogy több, hanem valójában kevesebb munkanap volt decemberben, mint egy évvel korábban, és novemberhez képest is jóval kevesebb, mint ahogy azt a statisztika számítja.

Ezt a megjegyzést a tegnap megjelent részletes gyorstájékoztatójában a Központi Statisztikai Hivatal is megtette, ami arra utal, hogy a naptárhatást felülíró vállalati politika valóban jelentős hatást gyakorolhatott a decemberi adatokra.

Annak ellenére, hogy a decemberi ipari teljesítmény nem a trendforduló jele, a jövőt illetően egyelőre nagy a bizonytalanság. A nyugati konjunkturális kilátások nem egyértelműek, a német gazdaságról inkább kedvezőtlen hírek érkeznek – ugyanakkor Európa legjobbnak tartott konjunktúramutatója, a német Ifo-index esetében megfordult a csökkenő trend. Az egyelőre nem valószínű, hogy a magyar ipar visszaesne, de elképzelhető, hogy az ingadozó üzleti ciklusoknak megfelelően valamelyest mérséklődik a lendület. A rendelésállományi adatok szintén azt sugallják, hogy erőteljes korrekcióra nem kell számítani, de lassulás elképzelhető. Ezzel kapcsolatban a januári számoknak lesz igazán jelentőségük, ekkor sok nagy cég jelenti le egész éves anyavállalati megrendeléseit.

Tavaly össességében a Dunántúl adta a szektor lendületét: Komárom-Esztergom megye 24 százalék feletti ipari növekedést produkált; ezzel gazdasági súlya immár egyértelműen a második legnagyobb a főváros után. A növekedési listán Zala és Somogy megye szerepel a második és harmadik helyen. Érdekesség, hogy határozott fellendülést mutat az eddig gyengén teljesítő észak-magyarországi szektor. Különösen Borsod-Abaúj-Zemplén 16 százalékos éves átlagos növekedése biztató. Továbbra is alacsony a lendület az alföldi régióban és Közép-Magyarországon. A 2003-as szinttől elmaradó teljesítményt három megye, Baranya, Vas és Jász-Nagykun-Szolnok ipara produkált.

Forrás: Világgazdaság