Egy friss beszámoló szerint az Egyesült Államok a 2003-as iraki invázió óta nem látott mértékű légi haderőt csoportosít át a Közel-Keletre.

 – írja a The Guardian. 

Amerikai tisztviselők a lapnak azt mondták: az összpontosított haderő lehetőséget adna az Egyesült Államoknak egy akár hetekig tartó légi hadjárat végrehajtására Irán ellen. Donald Trump elnök több tájékoztatót is kapott a lehetséges forgatókönyvekről, amelyek célja – a források szerint – az iráni rezsim és regionális szövetségesei számára a lehető legnagyobb kár okozása.

A felvázolt opciók között szerepel egy olyan művelet, amely iráni politikai és katonai vezetők likvidálását célozná, valamint légi csapások indítása nukleáris és ballisztikus rakétalétesítmények ellen – teszi hozzá a portál.

A Trump-adminisztráció egy 5000 fős katonai bázis építését tervezi Gázában, több mint 350 hektáron elterülő területen, a Guardian által áttekintett Béketanács szerződéskötési nyilvántartásai szerint.

A tervek szerint a helyszínt egy jövőbeli Nemzetközi Stabilizációs Erő (ISF) katonai műveleti bázisává alakítanák. Az ISF-et többnemzetiségű, csapatokat felajánló országok részvételével hoznák létre, és az újonnan megalakult Béketanács alá tartozna, amelynek célja Gáza irányításának megszervezése. A Béketanács elnöke Donald Trump, a vezetésben pedig veje, Jared Kushner is szerepet kap.

A Guardian által megismert tervek szerint a katonai bázist több ütemben építenék ki, végleges mérete mintegy 1400×1100 méter lenne. A létesítményt 26, pótkocsira szerelt páncélozott őrtorony, kézifegyveres lőtér, bunkerek és egy katonai felszereléseket tároló raktár venné körül. Az egész komplexumot szögesdróttal kerítenék be.

Kövessétek élőben itt, a Facebook-oldalamon! – írja közösségi oldalán Orbán Viktor.

Miközben Donald Trump – sajtóértesülések szerint – egy esetleges Irán elleni katonai lépést mérlegel, és Washingtonban elnököl a Béketanács első ülésén, a mai napon Georgia államba is ellátogat, hogy megerősítse a Republikánus Párt pozícióit a kulcsfontosságú félidős választások előtt.

A Trump-adminisztráció tájékoztatása szerint az út középpontjában a gazdaság áll majd, ugyanakkor az elnök felkeresi Georgia északnyugati részén Róma városát is. Ez abban a kongresszusi körzetben található, amelyet korábban Marjorie Taylor Greene képviselt, aki januárban – az elnökkel kialakult konfliktusa után – lemondott tisztségéről. Utódjáról március 10-én tartanak rendkívüli választást.

„Georgia nyilvánvalóan rendkívül fontos állam az elnök és a Republikánus Párt számára” – fogalmazott a látogatás előestéjén Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára.

Csütörtökön van Donald Trump amerikai elnök Béketanácsának első ülése, amelyet azzal a céllal hívott életre, hogy lezárja a gázai háborút. 

 Több meghatározó európai szövetséges azonban visszautasította a meghívást, mivel aggályaik vannak a testület működésével kapcsolatban, illetve attól tartanak, hogy az a jövőben az ENSZ riválisává válhat – írja a The Guardian.

A csúcstalálkozóra majdnem három hónappal azután kerül sor, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa jóváhagyta az Egyesült Államok által támogatott tűzszüneti tervet, amely kétéves mandátumot adott a Béketanácsnak a Gázai övezet demilitarizálásának és újjáépítésének felügyeletére. Továbbra is rendezetlen kérdés azonban a Hamász lefegyverzése, az izraeli csapatok kivonása, az újjáépítés mértéke, valamint a humanitárius segélyek bejutása a térségbe.

Magyarország alapító tagként vesz részt a Donald Trump kezdeményezésére létrejött Béketanács munkájában, ami Deák Dániel szerint egyértelműen jelzi a magyar külpolitika sikerét és hazánk geopolitikai súlyának erősödését. A XXI. Század Intézet vezető elemzője a Magyar Nemzetnek arról beszélt: mindez nemcsak diplomáciai presztízskérdés, hanem gazdasági és biztonságpolitikai előnyökkel is jár.

Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök Fotó: SAUL LOEB Forrás: AFP

A Béketanács létrejötte kapcsán Deák Dániel a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott: az új fórum azért alakult meg, mert az ENSZ keretein belül nem sikerült rendezni a fegyveres konfliktusokat. Mint mondta, Donald Trump is egyértelművé tette, hogy a személyes találkozókra és a többoldalú egyeztetésekre helyezik a hangsúlyt.

Az elemző szerint „a gázai konfliktus esetében ez sikeres volt”, és az orosz–ukrán háború rendezése is hasonló gondolkodás mentén halad. Úgy véli, nem véletlen, hogy „a mostani amerikai adminisztráció ezen a gondolkodásmentén érte azt el, hogy leüljön az orosz és az ukrán fél a tárgyalóasztalhoz”.

Az elemző szerint mindez „Magyarország szerepének, tekintélyének növekedését eredményezi”, és „megtiszteltetés és egyértelműen előny Magyarország számára, hogy ott lehet a Béketanács alakuló ülésén, és Donald Trump meghívására Orbán Viktor miniszterelnök Washingtonba utazott”.

Január 22-én, Donald Trump elnök kezdeményezésére alakult meg a nemzetközi szervezet, amelynek Magyarország alapító tagja. A tanács eredetileg azzal a céllal jött létre, hogy a Gázai övezetben, Izrael és a Hamász között létrejött megállapodást felügyelje. A testület szerepe már messze túlmutathat a gázai konfliktus utáni rendezésen. Orbán Viktor kormányfő is felszólal a Béketanács első ülésén Washingtonban.

Január 22-én írták alá a Béketanács alapító okiratát Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Fischer Zoltán Forrás: MTI/Miniszterelnöki Kommunikáció

Történelmi jelentőségű diplomáciai siker: miközben Brüsszel a háborús pszichózisban égve a kötelező sorkatonai szolgálatot és a fegyverszállításokat erőlteti, Magyarország a globális béketeremtés elitklubjának alapító tagjává vált. Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére Davosban megalakult a Béketanács, amely az ENSZ tehetetlenségét ellensúlyozva, a nemzetek szuverenitására és a józan észre építve teremthet rendet a lángba borult világban. Orbán Viktor miniszterelnök személyes részvétele és alapítói státusa jelzi: Magyarország geopolitikai súlya sosem volt még ilyen nagy.