Wiener Zeitung (wienerzeitung.at)
Az osztrák napilap Vasvillával követelt uniós pénzek című írásában foglalkozik a gazdák és a budapesti kormány között tovább mélyülő válsággal.
Nagyjából 55 000 gazda, a támogatásra jogosultak 27 százaléka nem kapta meg 2004-ben az akadozó kifizetési eljárás miatt az őt megillető uniós támogatásokat. A kabinet szerint ennek elsődleges oka, hogy a gazdák nem jól töltötték ki nyomtatványokat, bár azt is elismerte a kérvények kormányzati adminisztrálásában is voltak hiányosságok.
A gazdák demonstrációja mögött Hiller István egy „szélsőjobboldali politikai akciót” lát. A szélsőjobboldali MIÉP elnöke Csurka István felgyorsította pártja országos konferenciáját, hogy utána a delegáltak részt vehessenek a gazdák parlament előtti demonstrációján. A jobboldali konzervatív Fidesz felelőtlennek nevezte a tárgyalások felfüggesztését és felszólította a miniszterelnököt, hogy gondoskodjon a megbeszélések gyors folytatásáról.
Der Spiegel (spiegel.de)
A kormány közeliként ismert baloldali hírmagazin részletes elemzést közöl A dubai toronyépítés címmel Schröder e heti, hét Arab-öböl menti államot érintő útjáról.
A német gazdaság egyetlen, még működő motorja az export, főként ezt kívánja fellendíteni a „legfőbb külkereskedőként” fungáló kancellár Szaúd-Arábiát, Kuvaitot, Bahreint, Katart, Jement, Ománt és az Egyesült Arab Emirátusokat érintő útja során.
Az út során a kancellár összesen 4 milliárd euró értékben szeretne német termékeket eladni az említett államokban. A német mágnesvasút mellett elsődlegesen fegyvereik iránt mutatnak érdeklődést az öböl menti államok. 32 Fuchs (Róka) típusú felderítő páncélosról tárgyal a kancellár, összesen 160 millió euró értékben. (A Fuchsot gyártó Rheinmetall cég legismertebb termékei a második világháborús Tigris páncélosok egyes típusai voltak – a szerk.)
A fegyverkereskedők terméklistáján továbbá modern kommunikációs és rakétaelhárító rendszerek, valamint a legújabb német tengeralattjáró típusok szerepelnek. Az öböl menti államok a föld egyik legkívánatosabb piacának számítanak, így Schrödert 70 üzletember kíséri el reklámkörútjára.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Karl-Peter Schwarz Egy ügyésznő ítél Horvátország felett című vezércikkében foglalkozik a Gotovina ügy abszurditásaival.
Az EU a bujkáló extábornok, Gotovina ügyében szinte feloldhatatlan dilemma elé állította Zágrábot. Amennyiben a horvát hatóságoknak nem sikerül a következő hetekben Gotovinát elfogni és kiadni a hágai törvényszéknek, akkor meghatározatlan időre elhalasztják a csatlakozási tárgyalások március 17-re tervezett megkezdését. Ha sikerülne a volt tábornokot megtalálni, akkor az megerősítené azt a feltételezést, hogy eddig egyszerűen a politikai akarat hiányzott Zágrábban a letartóztatáshoz.
Kevesebb, mint egy esztendő alatt radikálisan megváltozott az EU álláspontja Horvátországgal szemben. Tavaly júniusban, amikor a csatlakozási megkezdéséről döntöttek, minden érdekelt elégedett volt Horvátország kooperációs eltökéltségével, hiszen Zágráb nyolc háborús bűnöst adott át a Hágának. A hágai törvényszék fővádlója Carla del Ponte Gotovina kiadása nélkül is megerősítette, hogy a Sanader kormány feltétel nélkül együttműködik, és egyúttal valószínűtlennek nevezte, hogy változás állna be Zágráb politikájában a csatlakozási tárgyalások megkezdése után.
Ősszel hirtelen megváltozott Del Ponte asszony álláspontja. November 23-án az ENSZ közgyűlés előtt már úgy fogalmazott, csak Gotovina kiadása esetén lehet valódi együttműködésről beszélni. Decemberben az állam- és kormányfők a fővádló kezébe tették a csatlakozási tárgyalások megkezdésének kérdését, hiszen ő dönt arról, hogy együttműködőnek találja Zágrábot, vagy sem. Legyen igazság, még ha belepusztul is a világ- idézi Schwarz a latin közmondást.
Nem tudható pontosan, hogy mire alapozza Del Ponte Zágrábbal kapcsolatos negatív ítéletét, hiszen véleménye kialakításában számos olyan, titkosszolgálat információit kénytelen igénybe venni, mely szolgálatok ebben az ügyben is saját céljaikat követik. A fővádló azon megállapítása, miszerint Gotovinát egy jól szervezett, a kormányzati struktúrákkal is kapcsolatot tartó hálózat segíti, nem új felismerés, hanem 2001 nyara óta érvényes tapasztalat, amikor a volt tábornok megszökött. Rá is érvényes, mint majdnem minden szökevényre, hogy csak abban az esetben képes hosszú ideig sikeresen alámerülni, ha az „állami struktúrákon belül” is rendelkezik segítőkkel. De ahogyan nem lehet néhány, a maffiával konspiráló hivatalnok miatt egy egész kormányt a szervezett bűnözés támogatásával megvádolni, ugyanúgy nem lehet a Gotovina esetet a horvát kormány számlájára írni.
A szerző szerint hamis az az általánosítás, miszerint Gotovina nemzeti hős lenne, aki a horvátok többsége támogat. Ezt cáfolta Mesic egyértelmű többséggel történt újraválasztása, mint a gyors EU csatlakozásban érdekelt Ivo Sanaderé is, aki kitakarította a HDZ-ből a Tudjman szélsőségeseit és nacionalistáit.
Nem sokkal a horvát parlamenti választások előtt Schröder Zágrábba látogatott, ahol az országot a stabilitás fészkének nevezte, és a Gotovina üggyel kapcsolatban megjegyezte, csak azt lehet előállítani, akinek a tartózkodási helye ismert. Az, hogy mennyit ér a kancellár szava az európai politikában azt most tapasztalhatják meg a horvátok, amikor Berlin, feladva Béccsel és Budapesttel közös álláspontját – mely nem kívánta Gotovina kiadatását a csatlakozási tárgyalások előfeltételévé tenni – csatlakozott London egyértelműen horvátellenes kurzusához.
A brüsszeli és berlini irányváltás nemcsak Horvátország, de az egész Balkán számára súlyos csapás, s jól jelzi, valójában milyen kevéssé érdekli az EU-t a Balkán tartós stabilizálása. Úgy tűnik Brüsszel számára egyelőre az is elegendő, ha nem lőnek egymásra a felek. Ezzel a politizálással Brüsszel csak azoknak a balkáni nacionalistáknak tesz szolgálatot, akik az olyan politikusokat, mint Mesic és Sanader mindig is árulással vádolták.
Der Standard (derstandard.at)
A baloldali osztrák napilap Izrael külügyminisztere uszításellenes törvényt követel Magyarországon címmel tudósít Silvan Shalom budapesti látogatásáról. Az „antiszemita jelenségek elleni közös harc” jegyében az izraeli külügyminiszter egy uszítás elleni törvény elfogadására kérte Mádl Ferencet. Shalom azt kérte, hogy „a magyar parlament fejezze be ebben az ügyben a törvényhozási folyamatot”.
Kurier (kurier.at)
Az osztrák bulvárlap a Magyarok várnak az EU előnyeire címmel idézi a bécsi nagykövet, Horváth István szavait. Horváth szerint a magyar lakosság még nem érez semmit az EU előnyeiből. Az ország az uniós tagságból néhány esztendő múlva profitál majd. A lakosság ugyan pozitívan viszonyul, de várakozó álláspontot foglal el az EU-val szemben, s egyáltalán nem vár a tagságtól semmiféle csodát. Magyarország egyelőre még lemaradt a saját infrastruktúra kiépítésével, de tervezi, hogy 2006 végéig befejezi északkeleten és délnyugaton az autópályákat.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazin Schily meg kívánja hiúsítani az antidiszkriminációs törvény elfogadását.
Az EU által kezdeményezett antidiszkrimációs törvénytervezet visszavonását javasolta Otto Schily belügyminiszter a szerdai kormányülésen. Schily a bürokrácia leépítésének szándékával indokolta javaslatát. Fenntartásait hangsúlyozta Wolfgang Clement gazdasági miniszter is, aki szeretné megvizsgáltatni, hogy ezen ajánlásával az unió nem terjeszkedett-e túl az európai jogon.
(A tervezet elleni valódi fenntartásokat az okozza, hogy a jogszabály immár törvényesítené a külföldiek privilegizált helyzetét az élet számos területén Németországban, például gyakorlatban lehetetlen lenne elbocsátani őket a munkahelyükről, vagy felmondani lakásbérleti szerződésüket – K. L.)
origo.hu
A legtöbben csak 4 pontig jutnak – Ön mennyire ismeri Magyarországot?
