Elviselhetetlen terhet jelentene Európa számára Brüsszel terve

Magyarországnak ki kell maradnia az ilyen kalandorvállalkozásokból – értékelte a napokban nyilvánosságra került brüsszeli tervet Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője. Ukrajna szervező elve a korrupció, így joggal feltételezhetjük, hogy az uniós százmilliárdok is ilyen sorsra jutnának – figyelmeztetett.

Ursula von der Leyen, az Európai BIzottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő Fotó: AFP

Többek között Európa versenyképességének javítása elől is elvenné a forrásokat Brüsszel terve Ukrajna támogatására, pedig e téren már így is nagy a baj – hívta fel a figyelmet Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője.

Az Ukrajna támogatására szánt uniós százmilliárdok Európából is nagyon hiányoznának. Illusztráció (Fotó: Anadolu via AFP)

A 800 milliárd dolláros »jóléti« terv Ukrajnának önmagában elviselhetetlen pénzügyi terhet jelent az unió számára. Fontos emlékezni rá, hogy ezenkívül Kijev további 700 milliárdot követel magának katonai kiadások címén. Ezeken felül az európai országoknak további 800 milliárdot kell előteremteniük 2030-ig a – nagyon is szükséges – védelmi reformokra és korszerűsítésre

– sorolta a szakértő.

Ilyen kiadások mellett semmilyen forrás nem fog jutni a kontinens versenyképességének a fejlesztésére, pedig a Draghi-jelentés után Brüsszel is elismerte, hogy óriási a baj

– tette hozzá.

Ráadásul az Ukrajnának szánt 1500 milliárdos – leírni is sok – támogatás terhe szinte kizárólag az uniós állampolgárok vállát fogja nyomni – figyelmeztetett Koskovics Zoltán.

Bár szó van arról, hogy ennek egy részét hitelből, illetve magánbefektetők hozzájárulásából fedeznék, ennek realitása nulla. Teljesen kizárhatjuk azt, hogy piaci alapon bármely pénzintézet jelentős kölcsönt nyújtana Ukrajna részére, hiszen pontosan tisztában vannak azzal, hogy soha nem lesznek képesek visszafizetni

– magyarázta, hozzátéve, hogy a magánbefektetőktől pedig eleve nem reális elvárás, hogy százmilliárdokat fektessenek be bármely projektbe, hiszen az összeg messze meghaladja a szektor teherbíró képességét.

Azonban a háború dúlta, kilátástalan demográfiai válságban vergődő, porig rombolt infrastruktúrájú országba ennek ezrelékét sem fogják. Nem tudnának elszámolni a saját részvényeseik előtt

– vélekedett a szakértő.

Maradnak az európai emberek, tőlük kell majd elvenni a pénzt, például brutális adóemelések formájában

– hangsúlyozta.

Koskovics Zoltán szerint ezért van óriási jelentősége annak, hogy hazánk minden ilyen kalandorvállalkozásból kimaradjon, hiszen még ükunokáink jövőjét is elzálogosítanák. Ugyanakkor ez nagyon nehéz feladat lesz, még a jelenleg regnáló szuverén magyar kormánynak is.

Egy olyan Tisza, melyet a brüsszeli támogatásra építő Magyar Péter vezet, aki a Shell-vezér Kapitány István és a Soros-aktivista Orbán Anita tanácsaira támaszkodik, bizonyosan nem tudna, de nem is akarna ellenállni a külső nyomásnak

– húzta alá.
Az ukrán jólét biztosítása az ukrán állam feladata – szögezte le a szakértő. Ám pontosan tudjuk, hogy az orosz inváziót megelőző bő két évtizedben sem tettek semmit az ukrán emberek prosperitása érdekében, így nem várhatjuk azt, hogy a jövőben fognak. Az ukrán állam szervező elve a korrupció, így azt kell feltételeznünk, hogy a fenti 800 milliárdos uniós adománnyal is ennek szellemében bánnának – hangsúlyozta.

Annak lehet némi erkölcsi alapja, hogy azok a háborúpárti uniós országok, melyek négy éve a konfliktus elhúzódásán munkálkodnak, fizessenek Ukrajna újjáépítéséért, ám a magyar embereket semmilyen ilyen morális felelősség nem terheli. Hazánk az első pillanatból azon az állásponton volt, hogy a vérontást be kell fejezni, sőt a magyar külpolitika számos gyakorlati kezdeményezést is tett ebben az irányban, gondoljunk csak a miniszterelnök békemissziójára. Ebből ki kell maradnunk

– fogalmazott Koskovics Zoltán.

Brüsszel terve arra is utal, hogy Ukrajna már 2027-ben az EU tagja lehet. A szakértő szerint az ezzel kapcsolatos jogi aggályok nem fogják megállítani az uniós vezetőket.

Sajnos Brüsszel már hosszú évek óta fittyet hány az európai jogra és az uniós szerződésekre, ezt Magyarországon tudjuk a legjobban, hiszen a számos hazánk elleni retorzió túlnyomó többsége teljesen jogellenes. Épp ezért sem a jog, sem a belső szabályok nem fogják meggátolni Von der Leyenéket abban, hogy keresztülerőltessék Ukrajna csatlakozását, mely katasztrofális biztonsági, gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi következményekkel járna

– mondta.

Ezt csak a tagállamok tehetik meg. A jó hír: vannak olyan európai országok, melyek akár nyíltan, akár a színfalak mögött, azon dolgoznak, hogy közelgő tragédiát elhárítsák. Ám beszéljünk nyíltan: ezen törekvések megkérdőjelezhetetlen vezetője a magyar miniszterelnök. Többek között ezért tesz meg mindent Brüsszel annak érdekében, hogy a szuverén magyar kormányt elmozdítsák, és Orbán Viktor helyébe egy általuk kézivezérelt személyt ültessenek

– hívta fel a figyelmet Koskovics Zoltán.

A Mercosur-megállapodás óriási kihívás elé állítja az európai gazdákat – említett meg egy további szempontot. Bár a megállapodás mellett szólhatnak nyomós gazdasági és geopolitikai érvek (Latin-Amerika kiemelten fontos Európa számára), a brüsszeli politikusoknak kötelességük megvédeni az európai mezőgazdaságot annak káros hatásaitól.

Ez azonban komoly költségekkel járna, melyeket lehetetlen úgy fedezni, hogy az eurokraták számolatlanul küldik az adófizetők pénzét Ukrajnába

– hangsúlyozta.

Ukrajna csatlakozása és a Mercosur-alku külön-külön is azzal fenyeget, hogy tönkreteszi az európai gazdákat. Ha az ukránokat 2027-ben beléptetnék az unióba, az teljesen kilátástalan helyzetbe hozná a gazdáinkat szerte a kontinensen. Párizs égne. Az Európai Parlamentbe behajtanának a felbőszített tiltakozók traktorai. A magyar, lengyel, szlovák gazdák is súlyosan megsínylenék ezt a lépést

– sorolta a lehetséges hatásokat.

Ukrajna gyorsított EU-csatlakozásának legnagyobb vesztesei az európai emberek lennének – összegzett a szakértő.

Gondoljunk bele abba, hogy Ukrajnában több százezer férfi van fegyverben. Nem is csupán az erőszakszervek egyenruhás tagjairól van szó, hiszen emlékezhetünk rá, hogy Zelenszkij a háború első heteiben megnyitotta a fegyverraktárakat, és lényegében bárki hozzájuthatott egy Kalasnyikovhoz. Ezek a fegyveresek, egy vesztes háború minden lelki traumájával, szabadon mozoghatnának Lisszabontól Tallinnig

– magyarázta a lehetséges veszélyt.

A 90-es évek ukrán maffiózói szelíd cserkészeknek tűnhetnek majd ahhoz képest, ami ránk vár egy ilyen esetben

– emlékeztetett.

Az európai mezőgazdaság összeomlana. Az uniós pénzek elosztása teljes egészében felborulna, és nem túlzás azt állítani, hogy az egész kontinens hosszú évtizedekig küldené a pénzt Kijevnek. Minden tagállam jóval többet fizetne be a közösbe, és jóval kevesebbet kapna vissza, mint jelenleg – tette hozzá.

Legyünk tisztában azzal is, hogy rajtunk kívül senki sem képes megállítani Ukrajna uniós csatlakoztatását

– emelte ki a szakértő.

Donald Trump számára ez nem egy sarkalatos kérdés, nem fűződik amerikai érdek ahhoz, hogy meggátolják a folyamatot. Brüsszelnek és Kijevnek ez jelentené az egyetlen politikai „győzelmet” egy súlyos és megalázó katonai vereség közepette. Moszkva pedig pontosan tisztában van azzal, hogy az ukránok beléptetése végválságba taszítaná az uniót, ami a hosszú távú geopolitikai céljaik között szerepel – sorolta.

Csak több uniós tagállam összefogása tudja ezt a csatlakozást megakadályozni, és ennek a folyamatnak a kiemelkedően legfontosabb szervezője az az Orbán Viktor, akitől Brüsszel épp ezért mindenáron szabadulni akar. Természetesen ez magyarázza a hazánk elleni fokozódó ukrán fenyegetést és a választásokba történő beavatkozást is

– zárta elemzését Koskovics Zoltán.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő (Fotó: AFP)