A brüsszeli ellenszél ellenére is felfelé lépkednek a nemzetközi rangsorban a magyar egyetemek

A világ legjobb egyetemeinek öt százalékában már tizenkét magyar egyetem is szerepel. A cél, hogy 2030-ra a legjobb százban is legyen magyar intézmény.

Forrás: MTI2026. 01. 26. 9:51
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A magyar egyetemek ismét előrébb léptek a nemzetközi rangsorban – erről beszélt Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán hétfő reggel.

Budapest, 2026. január 17.
Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára  beszédet mond az Otthon Start Expo 2026 rendezvényen Budapesten a Bálna Honvédelmi Központban 2026. január 17-én.
MTI/Balogh Zoltán
Varga-Bajusz Veronika államtitkár (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Balogh Zoltán)

A Semmelweis Egyetem már a top kétszázban van a Times Higher Education szakterületi rangsorában és Közép-Európa legjobb orvostudományi egyetemének számít. A világ harmincezer egyetemének a legjobb ötszázalékában van tizenkét magyar egyetem. 

Műszaki területen kilenc, természettudományos területen hét tartozik a világ elitjéhez, s ez a tizenkét felsőoktatási intézmény így együtt az összes szakterületet lefedi. A cél az, hogy 2030-ra a legjobb százban is legyen magyar egyetem

– mondta az államtitkár.

– 2020-ban még huszonnégy különféle helyezést értek el a ranglistákon a magyar egyetemek, most már hatvanat. Ez is mutatja, hogy a szisztematikus tervezés, stratégiai munka jelentős eredményeket hoz. Az elmúlt fél évtizedben a magyar egyetemek már annyit léptek előre, hogy itthon is képesek nemzetközileg versenyképes tudást biztosítani – tette hozzá.

Elmondta, a vidéki egyetemek is erősödnek, a megújulás az egész országra kiterjed, a hallgatók fele vidéki felsőoktatási intézményben tanul. Tavaly a műszaki, informatikai terület volt a legnépszerűbb, de a pedagógusképzésre jelentkezők száma is kimagasló. Az utánpótlásképzés stabil. Az egyetemek egyre inkább a munkaerőpiachoz igazodó képzéseket indítanak.

Elhangzott, hogy idén február 15-ig lehet jelentkezni a felsőoktatási intézményekbe. Tavaly 129 ezer jelentkezőből 107 ezret vettek fel, s idén hasonlóra számítanak.

Az államtitkár a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában kiemelte: a rangsorok a hallgatókról szólnak, arról, hogy az adott intézmény milyen lehetőségeket nyújt a fiataloknak, s ez az egész nemzetnek fontos.

– A „Soros–Brüsszel-faktor” miatt ellenszélben működik a magyar felsőoktatás. Ha nem állnánk ilyen támadás alatt, sokkal előrébb lehetnénk – fűzte hozzá Varga-Bajusz Veronika.

Borítókép: Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.