Négy százalék alatt az infláció, de a rezsi emelkedőben

Az erős forint miatti áresés a tartós fogyasztási cikkeknél, illetve a téli ruházati kollekció kiárusítása segített a leginkább abban, hogy februárban bőven 4 százalék alá essen a 12 hónapra visszatekintő áremelkedés. A Napi Gazdaság konszenzusa 3,61 százalékos áremelkedést mutat – a Bloomberg 3,7, a Reuters 3,81 százalékot közölt korábban. A várakozások szerint februárban az előző hónaphoz képest 0,72 százalékos volt a drágulás mértéke ; a KSH pénteken teszi közzé az adatot.

Januárban meglepetést okozott az infláció: a 12 hónapos konszenzus 4,47, az egy hónapos pedig 0,98 százalékos volt, de a KSH ennél jobb, 4,1, illetve 0,7 százalékos inflációról számolt végül be. Ennek hatására is számottevően csökkentek a szakértők várakozásai a decemberi, illetve az átlagos inflációt illetően: az év végére a januárban várt 4,19 százalékkal szemben most 3,81 százalékot mutat a konszenzus, a 4,12 százalékos átlagos áremelkedést pedig 3,62 százalékra hozták le.

A tavalyi adóemelések hatásának kiesése folytatódott, teljesen azonban még nem tűnt el – februárban tovább szűkült a rés a teljes, illetve az adóintézkedések nélküli infláció között. A februári index szerkezete a januáriéhoz hasonló lesz – mondta Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője, aki egy pozitív meglepetésnek, vagyis még alacsonyabb inflációs adatnak egyébként nagyobb esélyt ad. Szerinte a második havi áremelkedést alapvetően a hatósági (önkormányzati) árintézkedések elszámolása, valamint az energiaárak határozzák meg. Kérdés, hogy az év eleji áremelkedésekből mennyi esik a második hónapra. A háztartási energia árainak emelkedése továbbra is felülmúlja a fogyasztói árindex növekedési ütemét, a tavalyinál azonban mérsékeltebben: a gázár januári emelése után február elején az áramtarifákat is emelték, a kiszámlázások miatt ezek hatása azonban a következő hónapokban jelenhet meg – vélekedik Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője.

Eltérően vélekednek az elemzők az élelmiszerek áremelkedésének üteméről. Fórián Szabó Gergely, a CA-IB Alapkezelő elemzője úgy véli, hogy a szezonális nyers élelmiszerek drágulása hajtja az inflációt, de talán nem akkora mértékben, mint tavaly. Suppan szerint az élelmiszerek területén folytatódhat az elmúlt hónapokban elkezdődött erős verseny árleszorító hatása a viszonylag olcsóbb importáruk behozatala nyomán. A tendenciát erősíti a tavalyi rendkívül jó termés. Az élelmiszerek árnövekedése minden bizonnyal az éves infláció alatt alakul. Várhatóan az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedik a gyógyszerek ára is, a legjelentősebb árváltozást a támogatott gyógyszerek 7,5 százalékos áremelése jelentette.

A továbbra is erős forint viszont az áremelkedés ütemének lassulását segíti, a tartós fogyasztási cikkek esetében ez a hatás egyértelmű – ezt azonban ellensúlyozza a gépkocsik regisztrációs adó miatti drágulása. A ruházati cikkek területén a téli kollekciók kiárusítása áthúzódott februárra, ami ugyancsak lassítja az inflációt: a Budapest Economics számításai szerint a termékkörben 2,5 százalékkal csökkennek az árak.

Az állampapír-piaci hozamokban mintegy 100 bázispontos csökkenés van beárazva a következő 3-4 hónapra, ezt egy, a vártnál kedvezőbb inflációs adat megerőstheti – vélekedik Pintér András, az EIB elemzője. Azt sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a forintpiac mellett jelenleg az állampapírpiacon sem a fundamentumok, hanem a sávszélhez, illetve egy esetleges jelentősebb, az erős forint által „kikényszerített” kamatcsökkentéshez kapcsolódó spekulációk határozzák meg a kereskedést.

Ugyancsak pénteken teszik közzé a januári külkereskedelmj forgalom első becslését. Az elemzők deficitvárakozásai meglehetősen széles skálán szórnak: 35 millió euró hiánytól egészen 250 millió euróig. Az utóbbi években mindenesetre az utóbbihoz közelebbi deficitek alakultak ki.

Forrás: Napi Gazdaság